kommunikációs napok

Vigyázat! Sajtó(s)veszély!

by Gebe Zoltán | 2018. 12. 10. | 0 | kommnapok |

A szakmai konferencia legelső előadásában a Babeș Bolyai Tudomámnyegyetem Színház és Televizió karának tanára, Márkus Etelka adott tanácsokat azoknak, akik kényelmetlenül érzik magukat  közszereplés előtt. Ugyan több évtizedes múltja van a sajtóban, elmondása szerint még néha vele is előfordul, hogy izgul egy interjúkészítés előtt, példának az egy évvel ezelőtti, Orbán Viktorral való beszélgetését hozta fel. Véleménye szerint az interjúalany megkönnyítheti az úságírók illetve szerkesztők dolgát, ha a kérdésekre egyszerű, rövid mondatokban válaszol. Továbbá fontos szerinte, hogy televiziós interjú esetében biztosítva legyen a nyugodt helyszín, ahol az ember olyan kényelmes testtartást tud felvenni, mint amikor egy ismerősével beszélget. A fontos tanácsokon kívül az előadónő a pályafutása során megélt humoros történeteket is beiktatta bemutatójába, amelyeket az interjúk közben készített rosszul sikerült képekkel illusztrált.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt

KOMMvergens szeméttelep

by Pilbáth Kincső | | 0 | kommnapok |

Keszeg Anna, a debreceni egyetem adjunktusa és a Babeș Bolyai Tudomámnyegyetem vendegtanára a trash jelenségét vizsgálta három megközelítésből is:

trash az, ha valamit újra felhasználunk,

de lehet a ciki szinonimája,

és használjuk egy csoport kifejeződési formájára is.

A kérdés az, hogy a három mennyire függ össze? Szerinte inkább a trash az ízlésünk által legitimált csúnyaság. Az, amit felvállalunk és értékessé  teszünk. A jelenség leginkább a TV-s tartalmakban figyelhető meg a talk-showk által, de jelen van Instagramon, a divatmagazinok fotóit “lemásoló”, inkább parodizáló képek, vagy a fura kinézetű, már csúnyának minősülő ételek fotói által is (ugly food). De létezik a “trash test” kifejezés is, ami a tíz évvel ezelőtti sztárkultúrát jellemzi, a plasztikai műtétek idejében. A divatban is beszélhetünk erről, az átlagos megjelenés lassan átmegy trash-be, de Keszeg Anna megemlítette a turizmus által túlhajszolt terek trash-é alakulását is. Amit azonban rögtön felidézünk, amikor a trash szót halljuk, az a Mónika-show típusú trash videók, de a manapság mindenki által kedvelt trash zenék is eszünkbe juthatnak, amelyeknek képviselői közé tartozik többek között például Hiro vagy az AK26.

Fotó: Simon Hunor

további képek itt

KOMMvergált arculatok

by Kincses Kriszta | | 0 | kommnapok |

„Minden, ami a netre került, ott is marad. Ez nem Las Vegas.”

A Kommunikációs Napok utolsó előadását Kádár Magor, kommunikációs szakember tartotta. Az előadásra a Magortól megszokott interaktivitás és humorosság volt jellemző. A résztvevők ugyanis minden feltett kérdésre adott helyes válaszért gyűjtötték a „hibákat”. A végén pedig a legtöbb hibát összegyűjtők ajándék pendriveokat kaptak.

Kádár Magor prezentációja alapján bemutatta, hogy a neten hogyan viselkedik a fiatalok többsége, ki mennyi időt tölt az interneten, a közönség meglepetésére az introvertált személyiségtípusba tartozók használják legtöbbet. Viszont nem a közösségi oldalakon, hanem inkább az online filmes, kulturális platformokon töltik szabadidejüket. Magor arra is kitért, hogy egy perc alatt mennyi minden történik az interneten (például többszázezer film indul el a Netflixen egy perc alatt, ő sem érti hogyan.)

„A közösségi profilod elég közlékeny”

– emelte ki. Bemutatta, hogyan tudjuk elemezni a világhálóra felkerült képeket, és mennyi információt tudhatunk meg egy személyről a fotói, és a közösségi oldalon létrehozott profilja alapján.

Fotó: Simon Hunor

további képek itt

 

Az ember a karakter! Az ember a karakter?

by Gebe Zoltán | | 0 | kommnapok |

A pénteki nap programját Hegyi Kincső színész hallgató és a Jászai Mari-díjas színész, Hatházi András beszélgetése zárta. Az előadásban a rendezőként és íróként is elismert Hatházi elmondása szerint nem színészként éli meg a hétköznapjait; az elmúlt években úgy érzi, hogy több bizonytalanságot érez magában a világ iránt, mint bizonyosságot. Szerinte a színészet is egy megfogalmazhatatlan dolog, nem lehet benne jónak vagy rossznak lenni, mert minden ember a saját nézőpontjából értékel egy darabot vagy egy filmet. Elmélete szerint két ember működik mindegyikünkben: az amelyik cselekszik és az, amelyik belülről szemléli, valamint véleményezi a másik cselekedeteit, utalva ezzel arra, hogy sokszor legbelül tudjuk csak, hogy valamit helytelenül teszünk, mégis véghezvisszük. A karaktermegformálás ezzel a gondolattal függ össze, a lényeg, hogy a színész azonosulni tudjon szerepével, ne csak úgy tegyen, mint a megformált karakter, hanem legbelül is tudjon úgy érezni, még ha tisztában is van vele, hogy csak játék, amit csinál.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt

Az EMO

by Kincses Kriszta | | 0 | kommnapok |

Az EMO szubkultúráról és stílusirányzatról szóló előadást – inkább beszélgetést – Keszeg Anna, a populáris kultúra kutatója moderálta, beszélgetőpatrnere Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa volt. Guld Ádám  Az EMO, egy stíluskultúra karrierje a médiában című könyve alapján mutatta be az emo szubkultúráról szerzett ismereteit. A jelenséget doktori disszertációjára készülve tanulmányozta először. A stílusirányzat a kétezres évek elején robbant be a nyugati köztudatba, azonban Magyarországra csak 2008-tól érkezett meg a hullám, ekkor köszönés nélkül rúgta be az ajtót. Gyorsan és nagy népszerűséget váltott ki a fiatalok körében, mint zeneileg (Anti Fitness Klubbra vagy a No Thanks), mint stílusilag. Guld Ádám szerint napjainkban nincs olyan széles körű, akkora popularitásnak örvendő szubkultúra, mint az emo volt a kétezres évek végén.

„Kiverte a biztosítékot, a média összes felületén foglalkoztatta a társadalmat.”

Fotó: Simon Hunor

további képek itt