kommunikációs napok

Az online tér hatása a jogszabályokra és törvénykezésre

by Pilbáth Kincső | 2018. 12. 10. | 0 | kommnapok |

Bodolai László ügyvéd, aki az Index kiadójának vezetője és egyben az ELTE Jogi Karának és Média Tanszékének külsős oktatója is, előadásában azt ismertette, hogy

régebb az internetet a korlátlan szólásszabadság melegágyának tekinttették

és nehéz volt elmagyarázni mint az újságírónak, mint a fogyasztónak, hogy a jogszabályok az internetes sajtótermékekre is ugyanúgy vonatkoznak, mint a nyomtatott sajtóra. Azt is sokáig vitatták, hogy a szerkesztőségek felelősek-e a tartalmuk alatt megjelent negatív kommentekért, a döntés szerint, amit végül Strasbourgban mondtak ki, nem felelősek, csakis a hozzászólók. Előadása végén pedig beszélt azokrók a perekről, amelyekben a rendőrök a képmásukhoz való személyes jogukat követelték, és sérelemdíjat kértek, ha szerepeltek valamilyen közúti fotón. Az alkotmánybíróság végül kimondta, hogy fel kell vállalják képmásukat.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt

Kevert és összehajló valóságok

by Gebe Zoltán | | 0 | kommnapok |

A marosvásárhelyi Sapientia EMTE tanárnője, Ármeán Otília az ember által megélhető különleges vizuális élményekről tartott előadást.

Amit a szemünkkel látunk, azt valóságnak hisszük

– fogalmazta meg előadásnak alapgondolatát, majd a VR-technológiával kapcsolatos tapasztalatairól is mesélt. Pár hónappal ezelőtt mutatták be a kolozsvári Sapientia épületében a Hamlet című VR filmet, ahol az érdeklődök úgy tekinthettek bele a népszerű mű jeleneteibe, mintha ők is szereplők lennének. A résztvevők az előadás után kipróbálhattak különböző távcsöveket és egyéb szemléltető eszközöket, amelyek segítségével igazán különleges vizuális élményekben lehetett részük.

Fotó: Simon Hunor

további fotók itt

Pénz, technológia megvolt

by Domokos Zsófi | | 0 | kommnapok |

László Zoltán üzletember  és a media center vezetőjének  bemutatója a pénz, technológia ismertetéséről szólt, amelyet egy zenélő mikrofonnal adott elő, kellemes és vicces ember hatását keltve ezáltal. Munkája mellett szeret zenélni, utazni, olvasni, tréningekre járni. Már az első 10 percben felvetette a “mi leszek ha nagy leszek” kérdést, amelyre egyszerű válaszként annyit mondott, hogy

nem az egyetem a lényeg, hanem a duma, hogy tudd eladni magad.

Ezután beszélt a kommunikációról, amiben a  nőket sok szempontból jobbnak gondolja, mint a férfiakat. A kommunikáció elárulja az állapotunkat, az elutasítást, félelmet le kell küzdeni, nem ezek a tulajdonságok fogják meghatározni azt, hogy milyen sikeres leszel. Előadását zárva kijelentette, hogy amiket tanulunk fontos dolgok, de már most neki kell fognunk gyakorolni, dolgozni a szakmánkban, hiszen minél több erőfeszítést teszünk álmaink érdekében, annál közelebb kerülnek hozzánk.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt

 

Az ember és a gép konvergenciájának megjelenítése a filmekben

by Domokos Zsófi | | 0 | kommnapok |

Bátori Anna, a Babeș Bolyai Tudomámnyegyetem film, fotó szakjának tanára fiatal kora ellenére sok mindent elért élete során, többek közt megkapta a fiatal tudós címet.

Előadása a robotokról, azok jelentőségéről  szólt. Először tisztázta annak kérdését, hogy mik is a robotok. A robot szó megeggyezik a szolga jelentésével, az emberek mindennapi feladatai elvégzésének segítésére szolgálnak. A közönség megtudhatta, hogy Elektro volt az első modern robot , Shakey az első mozgó, valamint Peppert is megeismerhettük, aki képes az érzelmeket felismerni. Rajtuk kívül még sok más androidos technológiát mutattott be, melyek közül érdemes bemutatni Ericát, aki 23 éves, teljesen emberi kinézettel rendelekzik, munkája is van, Japánban hírbemondóként dolgozik . Létrehozták az első szex robotot is, Harmony-t, aki teshőmérséklettel, valamint vonzó emberi kinézettel is rendelkezik. Végül egy 3 perces videóban összefoglalva megtekinthettük a 100 éves robotfejlődést a filmekben.

Fotó: Tompa Réka

további fotók itt

 

A sztori hatalma

by Gebe Zoltán | | 0 | kommnapok |

Angyalosy Eszter forgatókönyvíró, aki egyébként az HBO GO munkatársa, előadásában arról beszélt, hogy a történetek létfontosságú szerepet töltenek be a mindennapjainkban, fontosabb életszükségletnek számítanak az ember számára, mint az ennivaló vagy a folyadék. Állítása szerint ugyanis perceket sem lehet kibírni anélkül, hogy agyunkban le ne játszódna egy történet, hiszen az emberek túlnyomó többsége szeret olvasni, filmeket, sorozatokat nézni vagy épp színházba járni. A történetek megváltoztathatják a gondolkodásmódot, életfelfogást, mivel minden sztori egy új tapasztalat. Az előadó az Aranyélet című sorozat jeleneteivel illusztálta a történetelmesélés platformjait.

Fotó: Simon Hunor

További képek