A streaming szolgáltatás globális energiafogyasztása 84%-kal nőtt 2019-ben. Maga a Netflix tette közzé a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati jelentésében miszerint 2019-ben először, 100%-ban egyezik a nem újrahasznosítható energia felhasználásuk az újrahasznosítható energia tanúsítványokkal és szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó szabályzatokkal. Ez a márkának meglehetősen jó hír lehet, ugyanakkor nem foglalkoznak azzal a kellemetlen ténnyel, hogy ennek a szerelmünknek még csak most kezdjük kapisgálni a nem annyira kecsegtető mellékhatásait.

A digitális technológia egy olyan korszakhoz érkezett ahol lekövetethetetlen az energia fogyasztása. Azt már mind tudjuk milyen hatásokkal van a környezetre a mértéktelen vásárlás, vagy, hogy az Atlanti-óceán átrepülése mit tesz a levegővel. Nehezebb belelátnunk abba, hogy mennyi energiát jelent az adatoknak átrepülni a világhálón. Úgy érezhetjük, hogy kevesebbet fogyasztunk az internetnek köszönhetően, de a digitális technológiák több szén-dioxid-kibocsátásért felelősek, mint a repülőgépipar. Ennek nagy részét a videó nézés és azok küldése teszi ki, a globális kibocsátás csaknem 1%-át. Ehhez hasonlóan egy a Glasgow-i egyetem által kiadott kutatásban bemutatták, hogy a zene letöltés/streaming szignifikánsan magasabb szén-dioxid-kibocsátást eredményezett mint a zene történelmének bármelyik korábbi pontjánál.

Lelkiismeretes fogyasztónak lenni nem azt jelenti, hogy kikapcsoljuk a wifit és azonnal lemondjuk a Netflix előfizetésünk, de figyelmesebbek kell lennünk az adatfogyasztásunkat illetően. Az Apple már használ képernyőidő jelentéseket, így tökéletesen követheted mikor és mennyit használod a telefonod, talán a műszaki szolgáltatások hasonló karbon számláló jelentésekkel kéne fellépjenek: „Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy a most következő műsorszám megtekintése 16 éven aluliaknak szigorúan csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott, valamint rengeteg szén-dioxid kibocsátással jár.”