Slider

Médianapok 2021-ben is!

by Campus | 2021. 04. 26. | Médianapok 2021-ben is! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Médianapok,Slider

Az újságírás szak (BBTE) szakmai konferenciája április 23–24-én a tavalyhoz hasonlóan online formátumban fog zajlani. A Médianapokat minden évben a másodéves újságírás szakos hallgatók szervezik azzal a céllal, hogy a szakmában jártas személyiségek mutathassák meg az újságírás és média világának szépségeit vagy éppen hátrányait.

Az esemény péntek délután három órától kezdődik a Médianapok Facebook-oldalán, élő közvetítésben lehet bekapcsolódni. Gyenge Zsolt filmkritikussal szó lesz arról, hogy milyen egy fesztiválkritikus munkássága; az Újvárad című folyóirat megjelenéséről Szűcs László újságíróval beszélgetünk; Parászka Boróka újságíróval, rádiós szerkesztő-műsorvezetővel azt firtatjuk, hogyan válhat az újságíró közellenséggé.

Szombaton 11-órától Al Ghaoui Hesna lesz a sztárvendég, aki karrierről, bátorságról és félelemről fog mesélni. Labanc Dáviddal, az Erdélyi Magyar Televízió szerkesztő-műsorvezetőjével zárul a sor, akivel televíziózásról, műsorvezetésről, karrierépítésről lehet majd beszélgetni.

 

Szervezeti és diákélet gólyabál és diáknapok nélkül

by Tamás Balázs | | Szervezeti és diákélet gólyabál és diáknapok nélkül bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Mifolyikitt,Slider

Elnökhelyettes és a diákszövetségen belül a tanügyekért felelős tanácstag. Ő Ambarus Egyed Ágnes, akit már elsőévesen megválasztottak erre a tisztségre. Beszélgetésünk során Ágnes bemutatja a diákszövetségi élet pozitív és negatív hozadékait, megtudjuk, hogyan működik a KMDSZ a járvány alatt és miért jó a diákszövetség tagjának lenni.

– Mik voltak az elvárásaid és milyen volt, amikor beléptél a diákszövetségbe?

– Elsőéves vagyok a műszaki egyetemen, ezekre a tisztségekre pedig közvetlenül a tanév kezdete után, novemberben választottak meg. Nagyon hirtelen jött a felkérés, de egyáltalán nem idegen számomra a feladat, a középiskolában sokat önkénteskedtem, a KMDSZ csapatával is többször találkoztam a rendezvényeink során. Az iskolai diáktanáccsal kezdtem, aztán a KMDT-ben (Kolozsvári Magyar Diáktanács) voltam ügyvezető elnök, majd az országos diáktanácsban, a Makoszban szintén ügyvezető elnök voltam. A későbbiekben a megszerzett tudásommal, tapasztalatommal a KMDSZ gördülékeny működéséhez szeretnék hozzájárulni, hogy a továbbiakban is a diákok érdekeit képviselje és olyan rendezvényeket, felkészítőket szervezzen, amelyek a diákok javára válnak. Nem a legszerencsésebb járvány idején belépni a szervezetbe, hiszen jelenleg rendezvényszervezésről, szemtől szembeni képzésekről még csak álmodni sem merhetünk. Ennek ellenére úgy érzem, a csapat nagyon jó, igyekszünk úgy felépíteni ezt az egészet, hogy a legtöbbet hozzuk ki azokból a területekből, amelyekkel most foglalkozni tudunk. 

– Milyen konkrét céljaid vannak a KMDSZ-en belül?

– Tanügyesként elsősorban a diákok jogaival és kötelezettségeivel foglalkozom, ezt a témát akarjuk közelebb hozni számukra. A diákok többsége attól tart, hogy ha szóvá teszik a tanár viselkedését, a jegyük bánja. Ha a fiatalok tudatában lennének a jogaiknak, annak, hogy kihez fordulhatnak, és látnának erre példákat, szerintem a tanár-diák viszony, ezáltal az oktatás minősége is sokkal jobb, családiasabb, nyugatibb lenne. A nyugatibb kifejezés alatt elsősorban a diákság és a tanárok közötti nyíltabb és közvetlenebb kapcsolatra gondolok.

– Hogyan befolyásolta a járvány a KMDSZ tevékenységét?

– A KMDSZ nagyon rá volt állva a rendezvényszervezésre, tevékenysége nagy részét ez töltötte ki. Szinte az összes magyar egyetemistát sikerül megmozgatni Kolozsváron például a diáknapok alkalmával, ez esetenként 2000, sőt volt rá példa, hogy 5000 embert is jelentett. Próbálunk megtartani néhány rendezvényt úgy, ahogy lehet, két hete például körtúrára indultunk, kilenc városban mutattuk be a középiskolásoknak a kolozsvári egyetemi kínálatot, hogy azért mégis legyen valami összeköttetésünk a fiatalokkal, különben félő, hogy nagyon eltávolodnak Kolozsvártól, főleg, hogy most fel sem tudnak jönni. Az egyetemistákat ilyen járványkörülmények közt is össze kell fogni, valamennyire motiválni kell őket, folyamatosan ügyködni a háttérben, és amikor majd lehet, újra elkezdődhet az élet.

– Melyek a KMDSZ legfontosabb tervei ebben az évben?

– Mindenképp a közösség megtartása és a közösség építése a legfontosabb cél. Az előző években könnyebb volt néhány rendezvénnyel megfogni egy olyan közösséget, ami a szervezet alapját képezi. Most nincsenek ilyen lehetőségek, sokkal kevesebb ember aktivizál. Elsőéveseknek tartunk mentorprogramokat, akik majd a vezetőtanácsnak a jobb kezei lesznek és remélhetőleg segítenek majd, ahogy csak tudnak. Ebben az évben nem volt semmilyen ismerkedő vagy összerázó buli, ilyen körülmények között elég nehéz megtartani azt a közösséget, akik majd akarnak is tenni az egyetemistákért.

– Miért ajánlanád a KMDSZ-t a fiataloknak?

– Több ágazatban is lehet tevékenykedni a szervezeten belül. Bár önkéntes munkáról van szó, de ezáltal olyan tapasztalatokat, „soft skilleket” szerezhet az ember, amelyeknek egy életen át hasznát veszi. Amióta benne vagyok ebben az ifjúsági szervezetben, olyan embereket ismertem meg, akiket hosszú ideig el tudok képzelni az életemben. Bizakodó vagyok, a későbbiekben mindenképp összeforr Kolozsváron egy erős diákközösség. Ugyanakkor a lelkednek is mindenképp jót tesz az, hogy mozdíthatsz valamit a kortársaidért.

Fórika Dóra – Utolsó

by Fórika Dóra | 2021. 04. 16. | Fórika Dóra – Utolsó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Írósarok,Slider

A magyar költészet napja (április 11.) alkalmából úgy gondoltuk, ideje hangot adnunk a költőinknek is. Bármennyire csodás vagy sokatmondó egy-egy alkotás, a verselők egy része, különösen a fiatalok nem merik felvállalni a rímekbe sűrített érzéseiket, holott a lírikus alkotásokban lehet a leginkább kiteljesedni ilyen téren. A vers gondolati szabadságot ad, nemcsak azért, mert az egymás mellé felsorakoztatott szavakkal az egész világunkat, a lelkünket is körül tudjuk írni, hanem mert a többletjelentéssel bíró motívumok azt is kifejezik, amit nem akartunk vagy nem mertünk szavakba önteni. Jelentése van a kis- és nagybetűnek, a sorok hosszának, a szakaszok, sorok számának, a metaforáknak, az idézőjelbe tett szavaknak, a gondolatjelnek – egyszóval mindennek. Sokszor teljesen más értelmet nyer egy alkotás, ha rájövünk a háttértartalom jelentésére. E jeles nap alkalmából szeretnénk most átadni mindazt, ami szívünket nyomta, ami a rímeink által megelevenedett a papíron.

Fórika Dóra: Utolsó

Kiírtam már magamból mindent,

a könnyeim sem folynak már

száraz zokogásban fekszem s kelek,

minden áldott éjszakán átforgolódom a rég lejárt telet,

s visszateszem a hűtőbe a lejárt tejet.

Kiírtam már magamból mindent, 

mióta nem láttalak, a rímek sem találkoznak rendesen a verseimben,

sőt lassan a verseim sem találkoznak velem, 

mert nincsenek.

Nem találom a szavakat, sem helyemet, sem magamat. 

Pedig jól tudom, hogy nem tőled kellene függenem 

– mégis te vagy még 4 év után is a függőségem.

Ha ki is írok magamból mindent, 

egy utolsó verset mégis kinyöszörgök, 

helyet mindig csinálok neked, 

mert rólad szól minden – ezt te is tudtad jól. 

Tudom én is, az egész életem körülötted forgott,

s nem is vetted észre. 

Talán tényleg ez lesz az utolsó versem

s elfelejtlek végre. 

Vagy mégse?

Varga-Göcz Nikolett:  Kalandor a tavaszjárta domboldalon

by Varga-Göcz Nikolett | | Varga-Göcz Nikolett:  Kalandor a tavaszjárta domboldalon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Írósarok,Slider

■ A magyar költészet napja (április 11.) alkalmából úgy gondoltuk, ideje hangot adnunk a költőinknek is. Bármennyire csodás vagy sokatmondó egy-egy alkotás, a verselők egy része, különösen a fiatalok nem merik felvállalni a rímekbe sűrített érzéseiket, holott a lírikus alkotásokban lehet a leginkább kiteljesedni ilyen téren. A vers gondolati szabadságot ad, nemcsak azért, mert az egymás mellé felsorakoztatott szavakkal az egész világunkat, a lelkünket is körül tudjuk írni, hanem mert a többletjelentéssel bíró motívumok azt is kifejezik, amit nem akartunk vagy nem mertünk szavakba önteni. Jelentése van a kis- és nagybetűnek, a sorok hosszának, a szakaszok, sorok számának, a metaforáknak, az idézőjelbe tett szavaknak, a gondolatjelnek – egyszóval mindennek. Sokszor teljesen más értelmet nyer egy alkotás, ha rájövünk a háttértartalom jelentésére. E jeles nap alkalmából szeretnénk most átadni mindazt, ami szívünket nyomta, ami a rímeink által megelevenedett a papíron.

 

Varga-Göcz Nikolett:  Kalandor a tavaszjárta domboldalon

Bejártam a domboldalt, kerestem az álmaimat,

Rá akartam lelni igazi önmagamra,

Mint kincskereső aranyára a reménység óceánjában.

Menekültem kifele a természet ringató keblére,

Hol zúgó viadalaim lecsitulnak,

Zakatoló véres szívem elszakad az üldöző valóságtól.

Dongó méhek látványa megerősít harcomban,

A nap langy tüze melengeti remegő csodálatomat.

Oly jó most élni, csak menni a célig át tüskés virágvölgyeken.

Nem aggódni, mi vár rám a holnap kavargásában,

Törekedni minden Mostnak teljes megragadására.

Megkeresni örök idők szépségét, ami belőlem hibáimmal kiveszett.

Utam sosem egyedül járom, törhet rám rémálom,

Én hiszek a sokszori megújhodásban,

Mert Tavasz szalad előttem, ibolyákat hint tövises életemre.

Megtanulok megállni megélni megélhetetlent is,

Megtapasztalni mélységeimet magas domboldalokon.

Felettem fehér felhők sodorják sorsom, de beleszól mindenkor a Tökéletesség

LnK: Öntudat

by Lukács Krisztina | | LnK: Öntudat bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Írósarok,Slider

A magyar költészet napja (április 11.) alkalmából úgy gondoltuk, ideje hangot adnunk a költőinknek is. Bármennyire csodás vagy sokatmondó egy-egy alkotás, a verselők egy része, különösen a fiatalok nem merik felvállalni a rímekbe sűrített érzéseiket, holott a lírikus alkotásokban lehet a leginkább kiteljesedni ilyen téren. A vers gondolati szabadságot ad, nemcsak azért, mert az egymás mellé felsorakoztatott szavakkal az egész világunkat, a lelkünket is körül tudjuk írni, hanem mert a többletjelentéssel bíró motívumok azt is kifejezik, amit nem akartunk vagy nem mertünk szavakba önteni. Jelentése van a kis- és nagybetűnek, a sorok hosszának, a szakaszok, sorok számának, a metaforáknak, az idézőjelbe tett szavaknak, a gondolatjelnek – egyszóval mindennek. Sokszor teljesen más értelmet nyer egy alkotás, ha rájövünk a háttértartalom jelentésére. E jeles nap alkalmából szeretnénk most átadni mindazt, ami szívünket nyomta, ami a rímeink által megelevenedett a papíron.

 

LnK: Öntudat

Tudom, hogy senki vagyok.

Tudom, hogy utálom magam.

Tudom, hogy egyedül vagyok.

Tudom, hogy ronda vagyok.

Tudom, hogy gyáva vagyok.

Tudom, hogy önző vagyok.

Tudom, hogy kétszínű, sőt gonosz.

Tudom, hogy ez a tudás percenként változik

ezek teljes ellentétére.

Egy igazi ribanc ez a hangulatingadozás,

egyszer még nagy kárt tesz,

menthetetlen vagyok tőle.

De ma, most, egyszerűen Vagyok,

mint levendula a cipőtengerben.