Laptopvásárlás előtt több kérdés is felmerülhet bennünk. Laikusoknak a részletes termékleírásban említettek szimplán kínainak tűnhetnek, az internetes cikkek nagy része sem mindig nyújt megfelelő segítséget, a laptopelemzések meggyőzőek ugyan, de túlzottan termékspecifikus információkkal szolgálnak, és az IT-cikkek nagy része kontextuson kívüli elemzést nyújt az adott termékről. Az IT-magyarázóban ezúttal a különböző laptoptípusokat vizsgáljuk meg, hogy jobb képet alkothassunk arról, mit is szeretnénk majd éveken át használni.

Bármely számítástechnikai eszköz esetén vásárlás előtt az eszköz rendeltetését kell figyelembe venni, magyarán: mire kívánjuk használni a vásárolandó gépet. Ha ezzel megvagyunk, máris eldönthetjük, melyek azok a programok, amelyeket futtatni szeretne majd a felhasználó. Gyorsan eljutunk a felismerésig, hogy ha 3D-tervezéssel szeretne valaki foglalkozni, akkor egy 1500 lejes irodai laptop nem a legjobb választás.

Home, otthoni felhasználásra szánt gépek

Ahogy a nevük is mutatja, elsősorban otthoni felhasználásra szánt eszközök. Rendeltetésük szerint film-, videónézésre, könnyű irodai munkára gyártott gépek. Ártól függően lehetnek erősek, de az esetek nagy részében az olcsó verziók a közkedveltek. Kitarthat hosszú éveket is (hardvertől függően), de videó- vagy filmnézésen kívül sokat ne várjunk tőle. Online oktatásra nem igazán alkalmas, egy Teams futtatása már megizzasztja az olcsóbb típusokat.

Business laptopok

Üzleti felhasználásra szánt gépek, az esetek jelentős részében házi használatra szánt társaiknál drágábbak még akkor is, ha sok mindenben nem különböznek azoktól. Jellemzően könnyebbek, hiszen a hordozhatóság a szempont – igen, hordozható gépeknél a még jobb hordozhatóság is szempont. Fő előnyük, hogy nagyobb akkumulátorokkal vannak felszerelve, ennek köszönhetően tovább bírják áramforrástól függetlenül, mint házi társaik.

Játék mindenekfelett

Bár mint arról elnevezésük is árulkodik, a „gamer” laptopok elsődleges rendeltetése a videójátékozás, annál jóval többre képesek. Erős hardveres tulajdonságaiknak köszönhetően ezek a laptopok nemcsak videójátékokat futtatnak, hanem olyan programokat is, amelyek jobban igénybe veszik gépünk erőforrásait. Például míg egy Teams + Photoshop kombináció egy gyengébb specifikációjú laptopot teljesen lelassít, addig alkatrészeinek köszönhetően a gaming laptop röhögve futtatja. Olyan személyeknek ajánlott, akik komolyabb játékokkal szeretnének játszani, vagy 3D-tervezésre, videóvágásra és renderelésre, esetleg Adobe-programok futtatására használná eszközét. Alternatívát a méregdrága Business, Home laptopok vagy Macbookok jelentenek, viszont gaming társaikénál jelentősen borsosabb áron.

Ultrabook, avagy ultravékony és ultrahordozható

Létezik hordozható laptop, még hordozhatóbb laptop és ultrahordozható laptop. Az utóbbiak fő jellemzője, hogy 1-1,5 kg környékén van egy modell maximális súlya, míg egy Home esetében 1,5 kg az átlagos tömeg. Business társaiktól sok mindenben nem különböznek, viszont érdemes kiemelni, hogy a vékony szerkezet a teljesítmény és a hőelosztás kárára megy. Márpedig a hő minden számítástechnikai eszköz legfőbb ellensége.

Kettő az egyben

Tablet vagy laptop? Igazán jó kérdés. Van olyan típus, amely a kettőt ötvözi egy termékben. Hogy megéri-e ilyesmit vásárolni? Olcsóbb modell esetében a teljesítmény a padlón, egyebek mellett még attól is retteghetünk, hogy egy rossz mozdulatnál két darabban marad a kezünkben. A drágább modellek jobb szerkezetűek, alkatrészek szempontjából is csúcskategóriások, áruk viszont a csillagos eget verdesi, nem egyetemista pénztárcájának szánt eszközök.

A Chromebookokra és Macbookokra nem szeretnék különösebben kitérni, elsősorban azért, mert a bennük rejlő lehetőségek igencsak limitáltak. A Chromebook globálisan a közoktatásban tarolt, míg az Apple terméke a produktivitás királya. Chromebookot mentálisan stabil lábakon álló ember nem vásárol, szimplán azért, mert a telefonunk mellett nincs szükségünk még egy eszközre, ami ugyanazt tudja, csak gyengébben, egyetlen előnye, hogy rendelkezik billentyűzettel. A Macbook meg méregdrága, az árából sokkal erősebb, hatékonyabb termékeket vásárolhatunk.

Általánosságban a hordozható számítógépek piacán típusok szerint a fent említettek a főbb jellemzők, de fontos megjegyezni, hogy a különböző modellek között létezik átfedés. Összegezve, ha netán tönkrement a géped, és vásárlás előtt állsz, vagy egyetemista leszel, és szükséged van egy eszközre az online oktatáshoz, akkor ezek az alap(!)szempontok, amiket figyelembe kell venni.

A 21. század több technológiai vívmányt nyújtott a modern társadalom számára, vitathatóan az internetet nevezhetjük a tudomány legnagyobb találmányának. De mint minden éremnek, az internetnek is (legalább) két oldala van.

Az internet történelme az 1970-es évekbe nyúlik vissza, amikor az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország közreműködésével olyan hálózatot terveztek meg, amely lehetővé teszi, hogy a számítógépek valós időben kommunikáljanak egymással. Több változatáról is beszélhettünk, két fontosabb lépés az internet evolúciójában az ARPANET, emellett az Amerikai Egyesült Államok által kifejlesztett MILNET. Később, a 90-es években lett elérhető a civil társadalom számára is, és mára már szinte mindennek az alapja, elengedhetetlen eszköz, amely annyira beépült a mindennapjainkba, hogy anélkül a 21. századi életmód elképzelhetetlen lenne. Gondoljunk csak bele: egy kattintásra elérhető szinte bármi, amire a felhasználó kíváncsi, több millió, ha nem milliárd weboldalt tud magáénak. Bárki létrehozhat blogot, YouTube-csatornát, Facebook-felhasználót, amin keresztül bármit posztolhat, bármit megnézhet, bármit elolvashat.

Az internetet sem tudta elkerülni az a jelenség, amelynek az alapja talán a híres nevezetes pletyka. A pletyka a hamis információ híresztelése, ennek a modern megfelelőjét nevezhetjük összeesküvés-elméleteknek. Létezik azonban egy hatalmas különbség a pletyka és a konteós elméletek között, az pedig az ok, amiért létrejönnek. A pletyka több emberen áthaladó információ, amely minden részt vevő személy után felhígul és tartalmát megváltoztatja. Az összeesküvés-elméletek is dagadnak, akár a domboldalon legördülő hógolyó, de az „ártatlan” pletykánál veszélyesebbek, mert sokszor anyagi vonzatuk van vagy akár emberéleteket kockáztatnak.

Míg 20 évvel ezelőtt a konteók térnyerése minimális volt, addig mára már sokkal népszerűbbek és nagyobb teret foglalnak el, mint a hiteles információk, amelynek véglete az, hogy a polgári társadalom fals, hiteltelen információk birtokában van. És az internet szabadsága közrejátszott a konteós elméletek futótűzszerű terjedésében. Ennek eredményét a koronavírus-járvány alatt láthattuk a legjobban. A maszkviselés bevezetésekor az a fals információ terjedt el, hogy a maszk viselője nem jut elég oxigénhez, ami akár halálos is lehet. Ha a mostani helyzetet vizsgáljuk, akkor az oltásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek ezreit találhatjuk meg kezdve attól, hogy összetétele nem ismeretes egészen addig, hogy a vakcinákkal tervezi kiirtani a populáció 95 százalékát a háttérhatalom, avagy Deep State. Fontos megjegyezni, hogy ezen elméletek létezése önmagában nem probléma, a problémát az jelenti, hogy a társadalom jelentős része teljes mértékben hihetőnek titulálja és tényként kezeli a kapott hamis információkat, miközben a hiteles információkat és forrásokat teljes mértékben elutasítja. Ennek az egyik látható eredménye a koronavírus romániai áldozatainak száma.

Bár a nagy techcégek, mint a Google vagy a Facebook most már teljes erőbedobással küzdenek a hamis információk terjedése ellen, a bevezetett ellenintézkedésekkel azonban elkéstek. A szociálpszichológia tudományában ismert fogalom a kognitív disszonancia, amely jelenleg a legnagyobb problémát jelenti, és az összeesküvéselmélet-hívőkre jellemző tulajdonság. A kognitív disszonancia az a jelenség, amikor egy új információ ellentmond korábbi elképzelésünknek, és ennek hatására disszonanciát, avagy belső feszültséget élünk át, amit valahogyan fel kell oldani – ilyenkor gyakran az történik, hogy a megtévesztett személy az újonnan kapott információt kéznél levő, ellenőrizetlen érvekkel elutasítja. Ezt figyelhetjük meg jelenleg a koronavírus-járvány alatt Romániában. Orvosok, virológusok, járványügyi szakemberek beszélnek az oltásról, annak előnyeiről, de a konteóhívők által tanúsított társadalmi ellenállás teljes mértékben ellehetetleníti a hiteles információk terjedését. Az internet előnyei a jelenlegi helyzetben immár eltörpülnek a hátrányai mellett, de a fals információk korlátozása jogi kérdéseket vet fel. A leghatékonyabb módszer, amit használhatunk az úgynevezett fact check, avagy tényellenőrzés, és ennek tanítása az iskolákban. Ezt a tűzvészt ugyan már nem fogja eloltani, de talán megmentheti a mai gyerekeket, fiatalokat attól, hogy a koronakorszak felnőtt társadalmához hasonlóan áldozatokká váljanak.