fejlődés

Robotoké a világ?

by Pilbáth Kincső | 2019. 04. 16. | 0 | Bezzeg...,Slider |

Japánban megalkottak egy teljesen élethű robotot, Ericát, akinek – alkotója szerint – lelke van, vicceket mesél, és tanulni is képes, mindezek mellett nagyon érdekli a külvilág. Austinban arckifejezésekkel, hosszabb távú memóriával rendelkező, tanulni képes robotot hoztak létre, aki remélik, később akár tanítani is képes lesz minket, embereket. De hogy ezek a lények ne csak a tanulásra, emlékezésre, kíváncsiságra legyenek képesek, manapság már szexrobotokat is fejlesztenek, hogy a „forever alone” emberek is megtalálják párjukat. Hát nem romantikus? Nincs is jobb érzés, mint amikor munkából hazaérve egy teljesen élettelen, mosolygásra esetleg képes robot vár, aki nem főzött vacsorát, nem kérdezi meg, milyen napod volt, nem ölel meg. Nézd a jó oldalát, bizonyos igényeidet azért kielégíti. Vagy nem? Nem számít, hogy egyes embereknek nincs munkája, esetleg nincs lakása, a lényeg, hogy munkahellyel rendelkező robotok már léteznek. Nem számít, hogy nincs pénz mondjuk egy iskola felújítására, ahol a jövő generációja tanul, a lényeg, hogy robotok fejlesztésére kerül. Hiszen bennük van a jövő. Ők tanulnak mesterségeket, később ők alapítanak családot is. Vagy nem? A világ fejlődésére természetesen szükség van, itt nem az a probléma. Nem is az, hogy robotokat fejlesztenek ki az okosabb, fejlettebb környezet kialakulása érdekében. Itt a baj csak az, hogy ezek a gépek „elveszik” az életünket. Ők „akarnak” tanítani, tévébemondók lenni, szeretetet nyújtani. Talán már saját magukat is létre akarnák hozni. Vagy nem? És akkor már mi szükség is lenne az emberekre?

 fotó: unsplash-logoAlex Knight

Bukarestben is alig lehetett antennát látni a balkonokon

by Lőrincz Anna | 2019. 02. 19. | 0 | KultúrHaus,Slider |

Bíró Gyula Szentiván­labor­falván született, és immár 80 éve él ugyanabban a faluban. Őt kérdeztük azokról az időkről, amikor még nemhogy tévéje, de rádiója sem volt senkinek. Majd arról is, hogyan szivárgott be szép lassan az emberek életébe ez a technológia, hiszen ma már nem látni olyan házat, aminek a tetején ne lenne antenna. Teljes cikk

Okosvilág?

by Pilbáth Kincső | 2019. 02. 09. | 0 | Bezzeg...,Slider |

Manapság mindenkinek van okostelefonja, de nem ritka az okosóra, -autó, -utca, -otthon sem. A világ folyamatosan változik, újul. Próbáljunk csak elképzelni egy okos eszközök nélküli életet. Ki tudna már kapcsolatot fenntartani levelezéssel? Ki lenne képes élni internet nélkül? Egyesek talán bele is halnának, ha nem tehetnék ki a közösségi oldalukra, hogy éppen hol nyaraltak, mit ebédeltek, vagy milyen ajándékot kaptak Valentin-napra a kedvesüktől. Nem bírnák ki, hogy ne osszák meg ismerőseikkel (vagy a kevésbé ismerősökkel) aznapi örömüket, bánatukat, haragjukat. Talán álruhába bújt féltékeny fiúkkal és lányokkal találkoznánk az utcákon, akiknek ez a megoldást jutott, hogy ellenőrizni tudják, párjuk éppen hol jár. Kevesebb könyv lenne kinyitva, hiszen nem kéne lefotózniuk Instagram-sztorijukba, hogy ők bizony egy könyvet olvasnak, vagy kevesebb saláta fogyna el az üzletekből, hiszen kezdhetik rögtön a McDonald’s-ból vett sajtburgert enni, mielőtt Instagramon megosztják egészséges ételüket. Esetleg a rendőrség munkája is könnyebb lenne az eltűnt személyek keresését illetően, hiszen nem kéne olyan képek után kutakodniuk, ahol az illető arcán nincs semmilyen filter, vagy nincs a felismerhetetlenségig sminkelve. Szörnyű lenne… Egy szó, mint száz, okos jelzővel bármelyik eszközünket illethetjük. De hol maradnak az okos emberek?

fotó:unsplash-logoEaters Collective

A fejlődés csak illúzió…

by Krasznai Csongor | 2019. 01. 26. | 0 | Bezzeg...,Slider |

Sokszor hallhatjuk, hogy mennyit fejlődött a világ az évek során. Mindenki kezében ott van az okos­telefon, szinte mindenkinek van már Face­bookja, Insta­gramja vagy Snap­chatje. Technikailag ez fejlődés, nemde? Talán annak hisszük, de sok dolog változatlan maradt a középkor, még talán az ókor óta. Sokszor ugyanolyan primitívek vagyunk, mint elődjeink. Az emberi gyűlölet mai napig ott él mindenki szívében, pont ahogy a középkorban a hatalom miatt, ahol gyilkoltak is érte, vagy az ókorban, ahol azért versenyeztek, hogy kinek van szebb köve. Ez sajnos mai napig az emberekben van, ugyanaz a gyűlölet, csak más formában mutatkozik meg. Minek hát a sok okoskütyü? Minél okosabbá teszünk egy készüléket, mi annál butábbakká válunk. Telefonjaink lassan mindenre képesek lesznek, számolnak helyettünk, emlékeznek helyettünk, elragadják a társaság, az emberiség szépségét. Valóban fejlődés ez? Fejlődésnek mondható az, hogy a szociális világunk fontosabb a valóságnál? Fejlődés az, hogy nem tudunk úgy leülni egy társaságban, hogy félpercenként ne nyomogassuk azt a telefont? Talán a technika mást igazol, de a fejlődés mindaddig csakis illúzió marad, amíg elmulasztja emberi mivoltunkat.

fotó: unsplash-logorawpixel