Hayao Miyazaki csodálatos világa
„Az animációs film a mozi kezdeteivel egy időben indult történetében két olyan figura van, akit e művészethez való hozzájárulása mindenki más fölé helyez. Az egyikük Walt Disney, a másikuk pedig Hayao Miyazaki.” – mondta Hayao Miyazaki japán rendezőről John Lasseter (Pixar) az Oscar-díj-átadón.
A nyugati világ főként a Walt Disney- vagy Pixar-stúdiók nevét és az ott
készült rajzfilmeket ismeri. A hírhedt hercegnők nemcsak a mozivásznon
vagy DVD-n tarolnak, hanem különböző árucikkekről is visszaköszönnek:
ruhák, cipők, sminkes paletták, sőt még olyan wc-ülőkék is készülnek,
amelyekről a Disney-hercegnők mosolygós arca bámul ránk. Az emberek akaratlanul is találkoznak a Nyugaton készült rajzfilmek valamilyen formájával, így könnyen beépülnek a tudatba a figurák.
Azt már kevesebben tudják, hogy a Disney-nek keleten is van riválisa, a
rangos Studio Ghibli. Sokak számára ez utóbbi sajnos semmitmondó lehet,
hiszen hogyan is szállhatna versenybe egy japán animációs stúdió az
amerikai nagykutyákkal, ahonnan szinte futószalagról pottyannak le a
rajzfilmek.
A Studio Ghibli sosem akart beállni a sorba és átvenni az amerikai
formátumot. A szereplők, a történetek, a figurák jellegzetes stílusa
védjegyszerű. Animációikban könnyen észrevehetők a japán jelképek mind
a történet részleteiben, mind a rajzolási stílusban. Az alapító, Hayao
Miyazaki leghíresebb animációs filmje, a Chihiro Szellemországban
(Spirited Away) szereplői főként japán mágikus lények, és a témája is az
ország egyik súlyos problémájához nyúl: a gyermekkereskedelmet mutatja
be. Aggodalomra nincs ok, Hayao Miyazaki az ijesztő témát varázslatos
világba burkolta és megannyi homályos metafora mögé rejtette, hogy a film
gyerekek és felnőttek számára egyaránt élvezhető legyen. A rendező
történeteire jellemző a bonyolultság, többszintű értelmezhetőség. A nehéz
témákhoz igyekszik a lehető legmeglepőbb módon nyúlni, átformálva,
újraértelmezve vászonra vinni azokat. A Totoro – A varázserdő titka fő
témája például a halál feldolgozása, itt azt láthatjuk, ahogyan két gyerek
életében először a halállal szembesül. A Kiki, a boszorkányfutár az első
szerelem, munkahely és a csoportba való beilleszkedés nehézségeit
mutatja be. A Chihiro Szellemországban középpontjában a modern világra
ráunt elkényeztetett kamaszlány áll, aki ráébred az életre és felelősséget
tanul egy közfürdő dolgozóitól, lakóitól: szörnyektől, szellemektől, akik
közül egyesek a valós világ akadályait jelképezik.
Aki kételkedne Hayao Miyazaki munkásságában, annak álljon itt, hogy a
rajzfilmkészítő két Oscar-díjjal is rendelkezik, egyiket (legjobb animációs
film) a Chihiro Szellemországban nyerte 2003-ban, a másik a karrierje
lezárásának megkoronázásaként kapott Oscar-életműdíj, amelyet 2014-ben
vehetett át.
Megtörtént eseményeken alapszik legutóbbi munkája, a Szél támad.
Megjeleníti a Pearl Harbor elleni támadást, és többek között a náci
Németországba is betekintést enged. A film végén a vadászrepülőket
tervező főszereplő végigtekint a puszta mezőn, ahol a kreálmányai
felrobbantak, és azt kérdezi: vajon a munkám megért-e ennyi
áldozatot? Hayao Miyazaki alkotásának zárómondata tulajdonképpen
a rendező több évtizedes munkásságára is vonatkoztatható, amellyel
folyton kritikus véleményét hangoztatta a japán kultúráról és
társadalomról, ugyanakkor animációs filmjein keresztül próbált utat
mutatni nemzete számára.
