vizsga

Levél az érettségizőknek

by Fórika Dóra | 2020. 06. 19. | 0 | Egyéb,Slider |

Kedves érettségiző,

Nem foglak most én is azzal nyaggatni téged, hogy tanulj. Hagyom, hogy eldöntsd, most mi a fontos neked. Bár te most másabb, talán nehezebb helyzetben vagy, mint anno én – hiszen kimaradt a szemtől szembeni oktatás egy része –, úgy gondolom, az érettségi előtti időszakot mindenki hasonlóan éli meg. Elmesélem, én hogyan vészeltem át.

Kétfajta embertípust képzelek el: aki éjjel-nappal tanul és aki inkább halasztgat az érettségi árnyékában is. Bevallom, én az utóbbihoz hasonlítottam inkább, pedig a kezdetekben nem így álltam hozzá. Naptárt készítettem magamnak, hogy a különböző napokon milyen tételeket oldok meg, mit nézek át, esetleg milyen leckéket tanulok újra. Az elején töredelmesen követtem saját utasításaimat, de nem sikerült sokáig motiváltnak maradni. Feltettem magamban, ha egy nap kimarad valami, másnap bepótoltam. Aha, persze. A sohabenempótolósdi. Ismerős, nem? Mind a mai napig csodálkozom, hogy sikerült a hatos átlagot összekaparnom. Nagy mákom volt, az biztos. A román érettségi előtt egy nappal rápillantottam az egyik verselemzésre, amit nem igazán tudtam. Átolvastam, de nem is figyeltem rá. (Ez, remélem, már nem ismerős!) Kitalálod mi történt? Másnap éppen a csak átolvasott vers mosolygott rám a lapról. Szidtam magam, amiért nem tanultam meg rendesen, mert aztán egy kerek hétig rághattam a körmöm, vajon átcsusszanok-e egy fél oldalnyi esszével? Spoiler: meglett, átcsúsztam. Az eredményhirdetés napján dél körül kaptam az üzenetet, hogy közzétették a jegyeket. Remegő kezekkel és anyukám biztatásával vettem rá magam, megnyitottam az oldalt, és kerestem a nevem a sok között. Elsőként a sor végére néztem, mert nem is az érdekelt, hogy milyen jegyekkel, csak ott legyen a szócska „reușit”. Ott volt bizony, és túlzásnak tűnhet, soha addig nem voltam olyan boldog. Nem mondhattam, hogy a sok álmatlan éjjel meghozta gyümölcsét, hiszen nem tanultam éjjeleket, de a hír, hogy mégis sikerült, legurította azt a bizonyos nagy sziklát a szívemről. Egy dolog biztos: egyszer kell végigcsinálni, és neked már nem szabad a szerencsére hagynod, mert én azt mondom: nem éri meg. Képes vagy arra, hogy megtanuld, amit kell. Kérj segítséget tanáraidtól, ismerőseidtől, ha nem megy valami. Nálam sokszor elhangzott az a mondat, hogy most már úgyis mindegy, mert már túl kevés időm van tanulni. Jegyezzétek meg: sosincs késő. Az utolsó öt méter is lehetőség.

Üdvözöl, és sok sikert kíván egy elsőéves újságíró szakos diák!

Minden tízesed egy fát ültet!

by Pilbáth Kincső | 2020. 01. 30. | 0 | Mifolyikitt,Slider |

Ha már túlvagy a napi hat kávén, a legaktuálisabb bulin, halaszthatatlan nagymosáson és sürgősebbnél sürgetőbb januári nagytakarításon, de a Szexoktatás (Sex Education) és a Fekete tükör (Black Mirror) legutolsó évadait is ledaráltad, kétszer, akkor itt a legeslegmotiválóbb indok, hogy végre elkezdj tanulni a vizsgáidra: ahány tízest kapsz, annyi fával lesz gazdagabb a Föld!

A vizsgaidőszakban kapott minden tízes egy újabb elültetett fa a BabeşBolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán, amely feladatául tűzte ki, hogy diákjai segítségével tegyen valamit a környezetvédelem érdekében. Az egyetem annyi fát fog elültetni, ahány 10-es összejön a diákoknak a vizsgaidőszakban.

A faültetést az egyetem biztosítja a TeamTrees projekt keretében, amit két amerikai youtuber, Mr. Beast, más néven Jimmy Donaldson és Mark Rober kezdeményezett. Az ötlet szerint minden adományozott 1 dollárból elültetnek egy fát valahol a világban. Az adományokat az Arbor Day Alapítvány nevű, faültetéssel foglalkozó szervezet kapja, amely 2020 januárjában kezdi el az ültetést, ami legkésőbb 2022. december végéig tart majd.

Ha nem vagy a fenti kar tagja, de egy fával te is szeretnéd segíteni a Földet, megteheted a TeamTrees oldalán (teamtrees.org). Eddig 21,6 millió dollárt sikerült összegyűjteniük, a legtöbb adományt, 1,1 millió dollárt Tobi Lutke, a Shopify vezérigazgatója adta, őt követi Elon Musk, a Tesla Motors, a PayPal vagy a SpaceX megtervezője,  egymillió dollárral.

Ne feledd. EGY fa is segíthet!

És huss, el is illant már… a szesszió közeleg

by Gebe Zoltán | 2019. 05. 23. | 0 | Bezzeg...,Slider |

Alig lett vége a diáknapoknak, máris arra ébredek, hogy hamarosan itt a szesszió. Kicsit gyors váltás ez minden egyetemista számára. Nagyon furcsa, hogy hétfőn a Törökvágás helyett már az egyetemre kellett menni. Előbbire gyalog nehezebb kijutni, mégis könnyebben vittek oda a lábaim, mint a karunk épületéhez. Finoman szólva sem könnyű bulizó üzemmódból tanulóra állítani magad, jó lenne, ha lenne rajtunk egy gomb, amivel ezt meg lehetne tenni. Őszintén szólva, nem tudom, hogy kinek van kedve öt nap szórakozás után visszatérni az egyetemi élet szürke oldalához. Ami engem illet, a diáknapok alatt kis túlzással azt is elfelejtettem, hogy milyen szakra járok, gondolom voltatok még ezzel így egy páran. Erre az eseményre kb. három hónapig készültem, a vizsgáimra pedig ha akarnék se tudnék többet, mint pár hetet. A probléma nem is feltétlenül azzal van, hogy kevés idő lenne felkészülni rájuk, hisz az egyetemisták nagy része szesszió előtt pár nappal kezdi magába szívni a tudást, hanem, mint ahogy az előbb említettem, az agy visszaállítása a tanuló üzemmódba. Meg vagyok győződve afelől, hogy köztetek is vannak olyanok, akik úgy érzik, kell nekik egy pár hét, hogy kipihenjék a diáknapokat. Egyszóval biztos, hogy most mindenre lenne kedvünk, csak tanulni nem. Jó lenne, ha a szesszióban is bolcból, thumperből vagy jengából kéne vizsgázni, meg vagyok győződve róla, hogy sokkal szívesebben készülnénk ezekből, mint szaktantárgyainkból. A helyzet sajnos nem ilyen egyszerű, így bármennyire is fáj, vissza kell kerülnünk a megszokott körforgásba. Ha belegondolunk, attól különleges a diáknapok, hogy egy évben csak egyszer van, a szesszió meg attól nem, hogy kétszer is… Most következne az a rész, hogy megpróbálok nektek tanácsot adni azzal kapcsolatban, hogyan tudtok majd könnyen átváltani szesszióüzemmódba. Sajnos nem tudok mit mondani, mert fogalmam nincs. Mindenkinek sok sikert kívánok hozzá!

fotó: unsplash-logoAaron Burden