Október elseje közeledtével minden elsőéves diák nagy izgalommal tölti otthoni utolsó heteit. Mindenkinek megfordul a fejében: vajon miben fognak különbözni egyetemi éveik az iskolás esztendőktől? Elképzelik kolozsvári életüket, s ilyenkor mindegyiküknek más-más dolgok fognak eszükbe jutni. Sokan félnek, zaklatottak, mások egyáltalán nem izgulnak…

Számomra minden ijesztő volt, kezdve Kolozsvár méretétől az egytem épületéig.  Október elseje kezdetével új élet, új barátok jelentek meg az életemben, s ahogy a mondás tartja, minden kezdet nehéz. Az évnyitó napján remegve léptem be az egyetem ajtaján, félve, csendesen meghúzodva kerestem menedéket az „új világtól”. Első két hetem borzasztóan telt, hiszen nem voltak barátaim, mindenki ismeretlen volt számomra – magányos és szomorú voltam. A nyomasztó napok után a Torockón rendezett gólyatábor összerázta kis közösségünket, barátokra leltem. Nem szabad félni, bezárkozni, ahogy én és még jó pár ember tette, hiszen épp ezzel nehezíted meg egyetemi éveidet.

A kétnapos kirándulás után már csupa mókával és kacagással teltek a napok, és ekkor kezdődött a hatalmas „nagybetűs” élet, a bulik, tekergések, esti sörözések. Nem csak ebből állt ugyan az élet, hiszen jött aztán a rettegést keltő szesszió és a vele együtt járó stresszió. A második félév csodálatos volt, hiszen addigra már egy hatalmasra nőtt családdá vált közösségünk, rengeteg közös élménnyel gazdagodott mindenki.

Azért tartottam fontosnak elmondani saját történetemet, mert ezzel azt szeretném elérni, hogy az elsőévesek ne kövessék el az én hibáimat. Összegyűjtöttem tehát néhány jó tanácsot, amelyek segíthetnek azoknak, akik hozzám hasonlóan nyugtalanok voltak, és nem jártak olyan nagy sikerrel első napjaikon.

A gólyatábor az első nagy közösségi élmény. Ha ott voltál, tudod, de ha nem, akkor se aggódj! Keresd a kapcsolódási pontokat a csoporttársakkal, hiszen a következő években együtt élitek majd át a szorgalmi és vizsgaidőszakok kalandjait és nehézségeit. A bulik és a közös kikapcsolódási lehetőségek fontosak. Számos olyan szervezet és önszerveződő esemény lesz félév közben, ahol közösen engedhetitek ki a gőzt. Ne félj új kapcsolatokat kialakítani, és mindig arra törekedj, az órák nehezségei ellenére, hogy figyelmes maradj csoporttársaiddal szemben. A kapcsolatteremtés fontos ebben a szakmában, ezért ne hanyagold ezt a tevékenységedet.

A legnagyobb hiba, amit egy elsőéves egyetemista elkövethet, az a vizsgákra való felkészülődés halasztása. Első félévben tapasztaltam meg e hibának a nyomását, elmondhatom azt, hogy a szesszió ijesztőbbnek és nehezebbnek mutatkozott, mint az érettségi. Ezek azok a vizsgák, amelyek meghatározzák elkövetkezendő éveidet, hiszen azokat a dolgokat hasznosítod majd munkahelyeden, amiből vizsgáznod kell. Akár a heti kis olvasás, vagy a kutatásmódszertan tanulása is elegendő ahhoz, hogy ne a szesszió időszakában készítsd ki magad és szervezeted. Azért választottam ezt a tantárgyat, mivel számomra az volt a legnehezebb, és a mindennapi stressz elképzelhetetlen hangulatokat váltott ki belőlem. Sokszor már odáig jutottam, hogy röhögtem egy mozgó csigát, miközben a barátnőm elképesztő tekintettel követte megbolondulásom első fázisát.

A tanulás mellett nem szabad a bulikat, tekergéseket se kihagyni, hiszen az egyetemista aranyéveket értelmetlen eltölteni egy szobába bezárva, filmeket nézve. Egy kis Insomniás estével, így nevezzük barátaimmal, rengeteg új élménnyel gazdagodhatsz, sok új kapcsolatra tehetsz szert, amelyek még szebbé varázsolhatják egyetemi éveidet. Túlzásba sem tanácsos esni, mivel a bulik és kimenések hatalmas pénzveszteséget okozhatnak. Számomra nagy nehézség volt az, hogy a kenyerem árát ne apróban vagy akár 5 banisokban fizessem, de megnyugtatlak, be lehet osztani a pénzt, kisebb-nagyobb nehézségekkel.

Beszélhetnék még több olyan tapasztalatról, amelyek hasznosak lehetnek a gólyáknak, de összefoglalva, talán ezek voltak azok, amelyek a leginkább számítanak. Ezek ellenére mégis a legfontosabb az, hogy minden szituációban jól érezd magad – a problémák, nehézségek megvárnak egyetemista éveid után is. Soha ne felejtsd az egyetemisták mottóját, miszerint „fiatalság – bolondság”, és ne feledd a három legfontosabb szót sem: élj, tanulj, barátkozz!

Kép: Szitai Eszter illusztrációja a KÚF számára.

Hozzászólások