Mifolyikitt

Jelképháború

by Gebe Zoltán | 2020. 10. 29. | Jelképháború bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Mifolyikitt,Slider |

Mostanában nehéz nem a koronáról beszélni, a járványhelyzet minden másról elvonta az emberek figyelmét. Háttérbe szorultak olyan témák, amelyek tavaly szinte mindenkit foglalkoztattak, ilyen például a környezetszennyezés és a klímaváltozás elleni küzdelem. Emiatt az erre fókuszáló influenszerek is teret vesztettek.

Vissza a suliba

Greta Thunberg neve tavaly robbant be igazán a köztudatba, amikor keményen kiosztotta a világ vezető politikusait. A tizenhét éves svéd klímaaktivista nevét jól ismerik már a bolygó minden pontján. Követőket és utálókat egyaránt szerzett magának. Tevékenységéért több díjat kapott, de elmondása szerint ezek nem érdeklik. Ezt akkor is megmutatta, amikor a portugál Gulberkian-díj mellé járó egymillió eurót különböző környezetvédelmi szervezetek között osztotta szét. Március elején még Brüsszelben kritizálta az EU klímatörvényét, fegyverletételnek nevezve azt. Nem sokkal később a koronavírus tüneteit észlelte magán (nem derült ki, hogy tényleg elkapta-e), ezért karanténba vonult. Ekkor arra ösztönözte a klímatüntetőket, hogy az interneten folytassák tovább tevékenységüket. Nyáron keveset hallhattunk róla. Nemrég visszatért az iskolába, valószínűleg a járvány lecsengését várva.

Naomi Seibt

Nem Greta az egyetlen fiatal lány, aki tömegeket képes megmozgatni szavaival. Ellenlábasai sokáig keresték
a megoldást, amivel háttérbe szoríthatják. Az év elején még úgy tűnt, hogy a húszéves (akkor még 19) Naomi Seibt személyében meg is találták. A német lányt sokan a szélsőjobboldaliak bábjának tartják, ezt ő tagadja.
Klímarealistának vallja magát, szerinte Greta rettegésbe és mentális betegségekbe taszítja követőit azáltal, hogy
a vészharangot kongatja.

Ő inkább nyugalomra int mindenkit. Rámutat a svéd lány mozgalmának hibáira, miközben az ő személye is
megosztó. YouTube csatornáján nemcsak a klímahelyzetről, hanem a feminizmusról és az amerikai elnökválasztásról is elmondta már a véleményét. Ennek ellenére az elmúlt hónapokban nem gyarapodott jelentősen feliratkozóinak száma. Jelen pillanatban alig haladja meg a százezret, ez azért meglepő, mert a világ legnépszerűbb újságai is írtak már Naomiról. Egyesek alapból elutasítják őt, mert szembement a múlt év emberének nézeteivel. A nemzetközi sajtóban Antigretaként emlegették, ő viszont ezt a megbélyegzést is elutasította, mondván, hogy ennél többet akar üzenni a világnak.

Ami közös bennük

Sokan eszköznek tartják őket, akik politikai pártok és különböző intézmények érdekeit képviselik. Annál azért talán többek, hiszen már szimbólumoknak is tekinthetők, akik a számukra és a mögöttük állók számára fontos
ügyeket jelképeznek. Mindketten tudják, hogy megjelenésükkel alátámaszthatják mondanivalójukat és elérhetik, hogy többen figyeljenek rájuk. Nem véletlen, hogy fiatalabbnak akarnak látszani koruknál, hiszen ettől még inkább különlegesnek tűnnek és így talán saját korosztályukra is nagyobb hatással tudnak lenni. Greta gyakran heves, érzelemdús beszédekben kéri számon a politikusok intézkedéseit. Naomi akkor is megőrzi higgadtságát, amikor kritikát fogalmaz meg videóiban. Arra viszont mindkét lány nagyon figyel, hogy véletlenül se essen ki a szerepéből. Értelemszerűen egyiküknek sincs felsőfokú természettudományos végzettsége, ez persze nem
jelenti, hogy szükséges háttértudás nélkül beszélnek.

Szükség van-e rájuk?

Vitathatatlan tény, hogy az influenszerek képesek komoly tettekre ösztönözni követőiket. Ehhez elég, ha
véleményt formálnak és irányt mutatnak nekik. Valószínűleg nem Greta fogja egymaga megoldani a klímavészhelyzetet, és Naomi sem nyugtat meg minden szorongót. Ennek ellenére nem kell figyelmen kívül hagyni őket, mert rengeteg emberre képesek hatni, befolyásolni őket, ami hosszú távon eredményekhez vezethet. Rajtuk kívül még sok az olyan fiatal, aki komoly témákat feszegetve próbálja elérni mások figyelmét. Ha csak a mondandójukra figyelünk és nem arra, hogy kik tolják őket előre, akkor beláthatjuk, hogy legtöbbjüknek vannak elfogadható érveik, elméleteik. Tapasztalatlanságuk miatt viszont könnyű célpontot jelenthetnek kritikusaiknak. Nehéz lenne felmérni, hogy valójában mekkora szüksége van rájuk a társadalomnak. Az mindenképpen pozitívum, hogy a többi fiatal influenszerrel ellentétben nem a saját kávézási szokásaikról vagy egyéb tucattémákról beszélnek.

Greta Thunberg és Naomi Seibt

Miről is írhatnék?

by Sinkler-Németh Zsófia | 2020. 10. 14. | Miről is írhatnék? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Mifolyikitt,Slider |

Most tényleg kezdjem a már unalmas maszlaggal, hogy koronavírusos lett a szomszédom, miközben félig elaludtam az online órám mellett? Vagy meséljem el az elcsépelt Bridget Jones-szerű hazaköltözésemet, hogy miként tapadtam fel a bepárásodott kocsiablakra, és az All By Myselfet kornyikálva sírtam vissza az önálló életemet Kolozsváron? Mondjam el egy erőltetett mosollyal a szüleimnek, hogy amúgy örvendek, hogy itthon vagyok, de úgy konkrétan MEDDIG IS?

Biztos már mindenki unja a híreket, van, aki elhiszi ezt a fránya vírust, és naponta sikálja az előszobát, majd aki utoljára bejön az ajtón még egyszer felsikálja, biztos, ami biztos alapon. És van, aki magasról tesz az egészre, hiszen minek is hazudtolja meg önmagát? Nincs itt semmi gond! Majd pár nap múlva halljuk, hogy csak nem karanténban van egy hőemelkedés miatt? Felmész az online sajtóoldalakra, unottan görgetsz lefelé, semmi nem kelti fel a figyelmedet. Korona, korona, választások, korona, látta valaki az ellopott bicajom az ószeren, korona, korona. Ilyenkor a médiamunkások fejében is megfordul, hogy jelenleg mi az, ami igazán érdekel minket. Az online oktatás. Egyre több iskola zár be Romániában a vírus terjedése miatt. Helyes az, hogy a medikusok otthon tanulnak varrni egyedül egy disznóbőrön, vagy képernyőn keresztül célozzák be a tű végét az illető ereibe? Helyes-e az, hogy újságíráson videóhívással készítünk interjút, mivel mindenki csak otthon lehet? Én már lassan nem tudom, hogy mikor van reggel és mikor este. Felkelek a reggeli online órámra, pizsamában lefőzöm a kávémat, máris ebédidő, kenek egy imádott vajas kenyeret, mert szünet ugye az nincsen, és mire észbe kapok, már adják az esti mesét az RTL Klubon. Néha belegondolok, milyen volt ma egy éve egyetemen lenni. Várni a lakótársamra, hogy együtt megreggelizzünk, átadni a fürdőt a gyors elkészülésre, és elbattyogni esős időben a reggeli órára. Már a környezetváltozás is sokat dobott a komor, őszi hangulatomon. Hiányzik az offline élet. Hiányzik az, hogy ne egész nap a telefont nézzem, milyen e-mail, melyik Zoom-link, hol van a Teamsen a házi feladat. Hiányzik az, hogy kipattanjon a fejemben egy téma, amiről írni tudnék. Legyen inspirációm. Történjék valami új, amire tudok építeni. A folyamatos görnyedéssel a számítógép előtt és a monoton életmóddal nem haladok semerre, mint jövendőbeli újságíró. Menjünk erre-arra, legyen célunk, ismerjünk meg új embereket, ne féljünk ennyire a járványtól. Legyünk elővigyázatosak, az alapvető higiéniai normákat betartva nem hiszem, hogy lenne mitől tartanunk. Kell az embereknek a tér, a szabadság, az újabb kihívások. Hiányzott nekünk ez a korona?

A digitális alvilág: Deep Web, Dark Web

by Mátyás Orsolya | 2020. 08. 27. | A digitális alvilág: Deep Web, Dark Web bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Egyéb,Mifolyikitt,Slider |

1990-et írunk, a kazetták és a Brick Game fénykorában járunk...

A médiát illetően a tévé és a rádió uralkodik, mígnem egy igen jelentős áttörés történik: elterjed a globális
számítógépes hálózat, a korai internet felturbózott, továbbgondolt változata. A WWW (World-Wide Web)
forradalmasítja a nethasználatot: egyszerűbbé teszi a tájékozódást és a böngészést az adatrengetegben. Létrehoz egy teljesen új társadalmat is, annak pedig egy sajátos nyelvezetet, az internetes zsargont. A robbanásszerű felhasználói szabadság, ami kialakul, megkérdőjelezhetetlen, de ezzel jár ugyanakkor a törvényszegések, a nem kívánt tartalmak,az extrém vulgaritás térnyerése, elszaporodása. Sokan szemétdombként ítélik meg azt, ami a hasznos tartalmak mellett ott van még a világhálón. Na de mi az, ami néhány kattintásnyira van tőlünk, és amitől borsódzik az ember háta? A realisták tudják, hogy vannak olyan bizarr emberek, akik nem tudják megítélni tetteik helyességét, és ezért képesek mocskossá tenni a Földet. A legnagyobb gond, hogy az ilyenek nem elzárt szigeten, nem másik bolygón, hanem köztünk élnek és csak ritkán felismerhetők. Az internet pedig számottevő előnyt kínált nekik, hiszen vele olyan, az anonimitásukat is megőrző, biztos teret kaptak, ahol piszkos ügyeket intézhetnek. Ők (többek között) annak a bizonyos szemétdombnak az alkotói is, a Deep Web lakói.

Na de mi is az a Deep Web, és hogyan lehet hozzáférni?

A tiszta web, más néven Surface Web, amit a legtöbb ember ismer és naponta használ, kb. 4%-át teszi ki a
tulajdonképpeni internetnek, illetve nagyjából 0,03 százaléka a ténylegesen létező adatmennyiségnek. Ide tartozik a Google, a Yahoo, a közösségi oldalak és olyan webhelyek, amelyek könnyen elérhetők keresési lekérdezéssel, bármely keresőmotor segítségével. A 96% további két szegmensből áll: ezek a Deep Web és a Dark Web, avagy mély és sötét web. Az internet azon részeinek, amelyek szándékosan rejtve maradnak, legfontosabb kritériuma, hogy hagyományos eszközökkel nem lehet elérni őket, és valahogy a tudományos kutatások célkeresztjébe sem kerülnek túl gyakran. Az 90-es évek elején az amerikai haditengerészet kifejlesztett egy TOR (The Onion Router) nevű böngészőt, aminek elsődleges funkciója az volt, hogy elrejtsen internetes lábnyomokat: védelmezze az USA kormányzati kommunikációját, hiszen teljesen privát és biztonságos keresést tett lehetővé. A névválasztás nem véletlen: az onion, mint hagyma azért találó megnevezés, mert minden router, amin az adat átáramlik, lebont róla egy titkosítási réteget, éppen úgy, ahogy a hagymát hámozzuk. 2004-ben azonban ez a program elérhetővé vált mindenki számára, és sokan kihasználták a névtelenségben rejlő potenciált. A kereső jelenleg nonprofit szervezetként népszerűsíti az adatvédelmet. Bárki letöltheti, sőt fejlesztheti is. Az embereknek arra kell, hogy elérjék vele a Deep Webet, az internet mélyebb bugyraiba való belépéshez ugyanis a TOR kínálja a legbiztonságosabb protokollt. A hasonló célért hasznosított I2P (Invisible Internet Project) és a Freenet programokon csekélyebb a forgalom. A Deep Web kb. 400-500-szor nagyobb lehet a Surface Webnél, az emberek kb. 40 százaléka használja a mindennapokban. Ez nem is csoda, hiszen ez a része az internetnek temérdek mennyiségű információ tárháza. Vannak itt adathálózatok, pénzügyi infók, orvosi jelentések, kormányzati weblapok, netbankok stb. Az emberek főként azért használják adattárolásra és információátadásra ezt a teret, mert titkos. Míg hazánkban teljesen természetes a szólásszabadság, a kevésbé demokratikus államokban (lásd: Kína) erőteljes cenzúra működik az interneten is (a kínaiak Chinese Great Firewallként említik). Az anonimitás viszont bátorítja, ösztönzi az embert, hogy akaratának megfelelően cselekedjen, még akkor is, ha épp törvényellenes tettre készül. De nem csupán magánszemélyek, szervezetek, cégek, alapítványok is kihasználják a titkosított zónát. Több ismert folyóirat (New Yorker, Guardian, Washington Post) is üzemeltet rejtett szolgáltatást, ahol az újságírók és állampolgárok egyaránt kiszivárogtatnak információkat. Érdekesség, hogy a Facebook is működtet rejtett oldalt, hogy teljes anonimitást biztosíthasson az erre vágyóknak. A Deep Web legalját Dark Webnek, azaz sötét webnek nevezzük, ami a 96%-ból kb. 6 százalékot tesz ki. Az internetnek ez a legeldugottabb része a laikus számára csaknem észlelhetetlen. A Kaliforniai Egyetemen készült elemzés szerint megközelítőleg 7,5 petabyte-ot (1 petabyte = 1000 terabyte) foglalnak el az olyan oldalak, amelyek titkos IP (Internet Protocol)-címen futnak, ezért többnyire lehetetlen kideríteni, hogy honnan és ki működteti őket. Mivel ennyire bizalmasak, van itt kábítószer- és fegyverkereskedelem, pornográfia, bérgyilkosok, kiberbűnözés stb.

Tények-fények

Jamie Bartlett brit újságíró Ted-előadáson mesélt a tapasztalatairól, amiket egy kutatás alatt szerzett a dark neten, az anonimok lakta, cenzúramentes világban, az internet legizgalmasabb részében. Elmondása szerint azért olyan különleges hely ez, mert itt a társadalom peremén élők, a törvényen kívüliek a nagykutyák: ők a legkreatívabbak, mert erre kényszerülnek. Amiért hatásos: az embereknek hihetetlen ismerős, vevőközpontú oldal, nincsenek reklámok, felugró képek, de van nagy felbontású kép a termékekről, termékleírás, ár, sőt az áru jelentésének lehetősége is adott. Aztán maradt a rendelés, a bitcoinnal történő ellenszolgáltatás és pár napon belül a kiszállítás, ami a legtöbb esetben meg is történik.

Illegális-e mindez?

A Deep és Dark Web elérése önmagában nem bűncselekmény. A TOR használata sem tiltott, ha legális tevékenységekhez használják, például számos aktivista, jogvédő szervezet és újságíró is igénybe veszi kutatás, biztonságos adattárolás céljából, mert kreatív, biztonságos és nehezen cenzúrázható tér. Ha a sötét webet drogok, lőfegyverek vásárlására, esetleg bérgyilkosok szerződtetésére használja valaki, az illegális. A kulcs itt a józan ésszel való gondolkodás: ha valami törvénytelen az internet sötét részén kívül, akkor az törvénytelen a digitális alvilágban is.

Büntetik-e az illegális tevékenységeketa Dark Weben?

Az adásvételnek nem volt mindig boldog kimenetele az internet sötétjében, az FBI többéves nyomozás után, 2013-ban lekapcsolta a Silk Road (Selyemút) nevű első illegális online piacteret, ahol a felhasználók némi bitcoinért cserébe a legkemé­nyebb kábítószereket szerezhették be. Az oldal alapítóját, a Dread Pirate Roberts (DPR) néven ismert Ross Ulbrichtet életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a szinte 1,2 milliárdos forgalom lebonyolításáért, és a 79,8 millió dolláros jutalékáért, amit 2011 és 2013 között zsebelt be. Ma egy bizonyos Change.org petíció folyik Ross szabadon bocsátásáért, édesanyja szerint: „(…) ő nem technológiai bűnöző volt, csak nagyon érdekelte a bitcoin (…), egy eszköznek tekintette azt, ami monetáris szabadságot ad az emberiségnek.” És igaz, ami igaz, nem egy ember lett gazdaggá a bitcoin által, mondhatnánk, Ross segítségével, lásd: a bitcoin-milliárdos Tim Drapert. Természetesen az is büntetést von maga után, ha egy felhasználó illegális tartalmat, szolgáltatást jelenít meg a Dark Weben, viszont az adatok titkosítása miatt túlnyomórészt elérhetetlen, felismerhetetlen az illető, aki ezt meglépi. Sokaknak úgy tűnhet, hogy a hatóságok teljesen lemondtak ennek a szegmensnek a felszámolásával, és sajnos némi igazság van is benne. Hiszen a Dark Web olyannyira gyorsan, hatékonyan működik és fejlődik, akárcsak az ellene folytatott harc, így sokan az életüket is feltehetnék arra, hogy megszüntetik az internetes alvilágot, de törekvésük nagy valószínűséggel kudarcba fulladna.

A Spycloud nemrégiben kiadott egy tanulmányt, a kutatási anyagban az áll, hogy napjainkban a legtöbb visszaélés azoktól a kívülről teljesen átlagosnak tűnő, ám igazából hamis vállalkozásokból származik, amelyek vásárlásnak feltüntetett tranzakciókkal csalnak el hatalmas összegeket a felhasználóktól. A feketepiacok jönnek-mennek, eltűnnek, előbukkannak, ezért szinte lehetetlen egységes képet alkotni arról, hogy éppen melyik aktív. Mivel ezeket a feketepiacokat épp az emberi kíváncsiság, a fogyasztói igények, vagyis maga az ember táplálja, egyre inkább virágzanak, semmint a csőd felé tekintenének. A hatóságok természetesen nem adják fel a harcot, de pontosan tudják: ezt sem most, sem később teljesen nem lehet leállítani, megszüntetni. Az egyetlen fogódzó, hogy a Dark Web oldalait is emberek irányítják, márpedig az ember előbb-utóbb hibázik. És ha egy kiberbűnöző téved, akkor digitális bizonyítékot hagy maga után, és összekapcsolhatóvá válik az általa létrehozott oldalakkal, kétkezi munkájának gyümölcsével. Ted-előadásában Jamie Bartlett is úgy vélekedik, hogy lassan a mindennapjaink részévé válik az internet sötét oldala, és nem azért, mert mindannyian egyre inkább hajlamosakká válnánk az illegális cselekedetekre, hanem amiatt, mert minél többet használjuk az internetet, annál inkább szükségét érezzük a magánéletünk, személyes adataink védelmének. Napjainkban már a Facebooknak is van oldala a Dark Weben, zenészek osztanak meg ott albumokat, így a Dark Web lassan megszűnik a dílerek és besúgók búvóhelyének lenni.

Nekem hiányzik az igazi. Neked is?

by Sinkler-Németh Zsófia | 2020. 07. 25. | Nekem hiányzik az igazi. Neked is? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Mifolyikitt |

„Melyik épületben van most órád?” „Van időd eljönni velem a kantinba?” „Vajon, ha ma elmegyünk bulizni, reggel elérünk órára, vagy jobb, ha onnan megyünk egyenesen?” Igen. Bizonyára sok egyetemistának ismerősek ezek a kérdések. Mi lehet izgalmasabb, mint túlélni tíz lejjel két hetet úgy, hogy egy hónapra való költőpénzt elbuliztunk?

Számomra a diákélet Kolozsváron teljesen mást jelent, mint otthon, Sepsiszentgyörgyön. Szabadon, szülők és gátlások nélkül. Persze, nem mondom, néha kicsúszik a talaj a lábam alól, de egyetemistaként mindig sikerül olcsón átvészelni ezeket a pillanatokat. A legelején nem igazán érdekelt a város, nem vonzott a színház, az opera, csakis a nagyváros és a bulizás volt a szemem előtt. Kelj fel szórakozás, feküdj le buli. Jól ki is fárasztottam magam már az első félévben, és büszkén mondhatom, hogy igenis, bele lehet unni ebbe is. Megígértem magamnak, hogy egyetemi éveimet nem holmi rongyrázásra és nomád életre fogom pazarolni, hanem kihasználom a nagyváros adta lehetőségeket, és fejlesztem az alapműveltségemet, hiszen a bulik megvárnak, az idő viszont elfut, jobban teszem, ha megpróbálom felvenni a tempóját. Elgondolkodtam azon, miként tudnám tökéletesíteni, élményekkel megtölteni a diákéletet a bulizós haddelhadd után, és arra a következtetésre jutottam, hogy elsőként meg kell tanulnom jobban bánni a dolgok anyagi részével. Sajnos, ha nincs pénzed, nem engedheted meg magadnak a luxus, de még a visszafogott diákéletet sem egy ilyen városban, mint Kolozsvár. Gondolok itt a Diáknapokra, a sízésekre a KMDSZ-es csapattal, egy jó kis színdarabra a színházban, egy emlékezetes operettre, egy finom vacsorára a barátokkal. Aki nem dohányos és takarékos is, az máris előnyben részesül társaival szemben. Másodsorban a diákélethez, az egyetemista évekhez bizony merészség is kell. Ez az a periódus az életünkben, amit ki kell „maxolni”. És mi tagadás, minden adott, hogy ezt meg is tegye az ember. Bekérezkedhetsz különféle előadásokra bérmentesen, újságírás hallgatóként pedig simán érvelhetsz azzal, hogy anyagot gyűjtesz az államvizsgádhoz. Nyert ügy, mindenhol beveszik. Egyszerűsítheted az életedet A kártyával (kedvezményes diákkártya) is, így lehet, hogy a Souperben nem tíz lejért veszel magadnak egy görög csorbát, hanem nyolcért, ami igenis sokat számít! Főleg, ha azokat a két lejeket össze tudod gyűjteni, máris futja egy gin tonikra a következő „kimegyünk egy sörre” estén. Aki nem rendelkezik megfelelő romántudással, ne búsuljon, nem kell hosszasan magyarázkodni a taxisnak, elég csak annyit mondani, hogy „Nu sunt de aici”, és azzal le is lehet tudni a dolgot. Az életrevaló egyéneknek persze könnyű: kézzel-lábbal elmondják, amit akarnak, mert nekik van merszük. Én elég szegényes román szókinccsel rendelkezem, köszönhetem ezt annak, hogy a szülővárosom lakosságának háromnegyede magyar állampolgár, így nem igazán volt lehetőségem más nemzetiségű barátokat szerezni. Igaz, ami igaz, nem is törtem magam. Így utólag nagyon bánom, mert húszévesen bemenni a boltba, és tátott szájjal meredni az eladóra, amikor mond valami ismeretlen szót… hát enyhén ciki. Viszont ez is felkerült a bakancslistámra. Második félév elején a visszafelé vonatozás alkalmával megfogadtam, hogy a következő pár hónap más lesz. Rengeteg tervvel készültem erre a félévre. Román nyelvleckék, körbejárni Kolozsvárt, megnézni a látványosságokat, beiratkozni a könyvtárba, de aztán jött ez a fránya koronavírus, és keresztülhúzta minden számításomat. Ám nem csüggedtem el, mivel a diákélet sem áll meg, nem fog rám, ránk várni. Átgondoltam a terveimet, és rájöttem, hogy néhányat így sokkal könnyebben megvalósíthatok. Több időm van pl. infókat gyűjteni Kolozsvár nevezetességeiről, amiket a szigorítások után majd meg is látogathatok. Nézhetek román filmeket, olvashatok könyveket, amivel a tudásomat és szó- kincsemet is gyarapíthatom. Sikerült meglátni a jót a rosszban, feltalálni magam ebben a különös, már frusztrálóan idegesítő helyzetben, és nem aggódni a bezártság, az elmaradt fesztiválok, a lemondott diákélet miatt, vagy szomorkodni azon, hogy mi mindenből maradok ki, maradunk ki az összesen. De azért be kell vallanom, hogy hiányzik a normális egyetemista élet. Aki együtt érez velem, annak azt ajánlom: vásároljon parizert egy lejes mustárral, vegyen otthon szálra cigit, és meg is van a feeling. 

KMDSZ Diáknapok | Facebbok

Nyaralj itthon

by Helga Megyesi | 2020. 06. 19. | Nyaralj itthon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Mifolyikitt,Slider |

Ez az év számos nehézséggel állított szembe minket, már a kezdetekor úgy kellett élnünk az életünket, ahogy eddig még soha: korlátozva. A nyár beköszöntével sem mondhatjuk, hogy szabadok vagyunk, és folytathatunk mindent ott, ahol abbahagytunk. Már az is elég szomorú, hogy az idei kisebb-nagyobb fesztiválok dátuma átkerült a jövő évre, és a külföldön nyaralni vágyók is korlátok közé lesznek szorítva. Mi mégis a szerencsések közé sorolhatjuk magunkat, hiszen egy gyönyörű országban élünk, amit eddig talán éppen a külföldi utazások miatt nem fedeztünk fel. Most itt a lehetőség arra, hogy túrázzunk és várost nézzünk belföldön, akár családdal, baráti társasággal vagy kettesben. Íme öt hely, amit érdemes lesz meglátogatnod a nyáron.

Az egyik személyes kedvencem Vajdahunyad vára (Corvinus kastély), Románia leglátogatottabb nevezetessége. A középkori vár az egyik legimpozánsabb és leghíresebb turisztikai látványosság Erdélyben. A várkastélyról hátborzongató legendák is keringenek, például az egyik ilyen történet Vlad Țepeș személyéhez kapcsolódik. Sokan azt hiszik, hogy Hunyadi Mátyás itt börtönözte be a hírhedt vajdát és tizenöt évig tartotta fogva. Egy másik legenda szerint a lovagtermet nemcsak vendégfogadásra, hanem tárgyalásokra is használták. A tömlöcbe vezető nyílás fölött elhelyezett székre ültették az elítéltet, majd döntéshozatal után a rab több métert zuhant a tömlöcig. A jó hír az, hogy a vár május 15-e óta újra fogadja a látogatókat. Amennyiben ezt a helyszínt tűzted ki úticélnak, akkor ne felejtsd el bepakolni a diákigazolványod is, hiszen a tanulók kedvezményes áron juthatnak be a várba, mindössze 7 lejért, a felnőtteknek viszont 31 lejt kell fizetniük. Itt a fotózás vagy videózás plusz költségekkel járhat.

A következő helyszín Szinaja, Peleș-kastély, Románia egyik legfontosabb történelmi jellegű műemléke, egyedi stílusa, történelmi és művészeti értékei miatt. A kastély nem minden nap látogatható, hétfőn és kedden zárva van, ami pedig a belépést illeti: saját magad választhatod meg, hogy teljes vagy csak részleges túrát szeretnél a kastélyon belül. Igaz, ami igaz, a Prahova-völgyében elterülő Szinaja sem utolsó látvány, a Kárpátok gyöngyszemének is nevezik, nem csoda, rengeteg látnivalót találunk a városkánba, például a kaszinó épülete, a Foisor vadászház vagy a szinajai kolostor. Amennyiben nyáron látogatod meg a hegyi várost, mindenképp vigyél magaddal fejfedőt és naptejet, mivel rettentő meleg van ebben az időszakban, ha pedig a Bucsecs-hegységben található Szfinx vagy Babele alakzatok felé vennéd az irányt, nem árt felszerelkezned egy meleg pulcsival is.

Harmadik: Törcsvár (Bran kastély), az utolsó kastély a listán, amit ajánlok figyelmetekbe.
A közhiedelemmel ellentétben nem Vlad Țepeș birtokában állt, ő csupán egyszeri vendégként töltött itt pár napot, azonban a Drakula-kultusz meghatározó helyszínévé nőtte ki magát, talán alaptalanul is.

A városias környezetből kiszakadva megannyi természeti látványosságot találhatunk. Például a Radnai-havasokban. Itt található Románia legmagasabb zuhataga, a 80 méteres Lóhavasi-vízesés. A fárasztó szintemelkedésekből mintegy 500 métert megspórolhatunk sífelvonóval, amit nem érdemes kihagyni az elénk táruló látvány miatt, a felső állomástól a vízesésig pedig turistaösvény vezet. Itt ajánlott óvatosan lépkedni, főleg a vízeséshez közeledve, az itt-ott kitüremkedő sziklák miatt.

Szintén látványos helyszín a Dregán-völgye, aminek legismertebb látnivalója a Dregán víztározó vagy más néven Floroiu tó. A gát magassága 120 méter, nagyszerű kilátás nyílik róla a víztározóra és a környékre, amit érdemes bejárni. A környéken található az 1741 méteres Bocsásza-csúcs, valamint az Ördögmalom vízesés, azonban ezekhez nem vezet turistaösvény, nincsenek a közelben éttermek vagy boltok, ezért érdemes uzsonnát csomagolni az útra. Nyáron nagyon meleg van, emiatt oda kell figyelni arra is, hogy legyen nálunk elegendő ivóvíz, illetve óvakodjunk a sziklák alatt megbúvó viperáktól.

Kis listánkat kibővíthetjük még festői városokkal, például Brassó, Segesvár, Kézdivásárhely, Nagykároly vagy akár Temesvár. A lényeg, hogy bárhova is megyünk, érezzük jól magunkat, törjünk ki a bezártságból, és kiélvezzük a nyarat, ahogyan azt az előző években is tettük.