Új kocsmajátékot mutat be a KMDSZ Diáknapok egyik rendszeres résztvevő csapata. A Bummeránga a Csatasör névre keresztelt ügyességi játéknak szervez korlátozott számú, 24 csapatos bajnokságot.

„Célunk, hogy az egyetemistáknak a téli időszakban is a Diáknapokra jellemző versenyhangulatot és közösségi hepajt nyújtsuk, ezért is szerveztük a játékunkat négy fős csapatoknak. A Csatasör izgalmas, változatos és percek alatt megtanulható!” – írják a kezdeményezők.

A tornát a Heltai Alapítvány által működtetett egyik Mikó utcai folk-kocsmában, pénteken 20 órától rendezik meg. A bajnokság rendszere legkevesebb két mérkőzést biztosít a benevezőknek.

A bummerángások a Csatasört a népszerű amerikai kocsmajáték, a Flip Cup továbbfejlesztett erdélyi változataként hirdetik. A Csatasör az eredeti játékhoz hasonlóan első sorban kézügyességet igényel, a játékosok a kiivott söröspoharaikat az asztal széléről kell fordított helyzetbe pöccintsék. A libasorban várakozó csapattársak egy-egy sikeres pöccintés után próbálkozhatnak.

A szervezők gyorsaságot jutalmazó új játékszabályokat is bevezettek. Meghatározott számú hiba után ugyanakkor büntetőköröket is alkalmaznak, ílyenkor erdélyi különlegességként a játékosok szilvapálinkát isznak, majd a kupicás poharakat pöccintik.

A jelentkezőket a www.bummeranga.eu címen várják, a játék részletes szabályzata is itt böngészhető.

Napokkal ezelőtt, még a nagy kommnapos fesztivállapot előtt azt írtuk: Ez már majdnem fesztivál! Úgy tűnik, Beck Zoli is így gondolta:

Az biztos, hogy nagyot buliztunk a szombati kommnapos zárónapon, Lévai Balázs bemutatta, hogyan kell megszervezni egy megagigakoncertet, Beck Zoli pedig eljátszott pár 30Y slágert, s közben olyanokat mondott, hogy „minden koncertre úgy megyünk föl, mintha ez lenne életünk koncertje (Belga)”.

Mi az az Art Director?

Ha valaki még nem hallott volna róla, Lévai Balázs újságíró, rendező és tévés műsorvezetőként dolgozott az elmúlt években, a Dob+Basszus műsorból ismerhetjük, jelenleg pedig art directorként dolgozik és egy könyvet is „elkövetett” Lovasi – Idáig tudom a történetet címmel. Előadását is nagy részben a Lovasival való együttműködésre építette, illetve arra, hogy mivel is foglalkozik egy egyáltalán.

„WTF is an art director?”. Magyarul: művészeti tanácsadó, rendező. Ő az, aki a közönség szemével nézi a dolgokat, megrendezi a koncertet, összeállítja a playlistet. Lévai szerint az art director köti össze a szálakat, össze kell illessze a fényesek, a hangosítók, a háttérmunkások, a hangulati elemek kezelői és a zenekar munkáját. Ezen kívül ki kell találnia az esemény koncepcióját is, kreatív elemekkel telepakolva. Nevezhetnénk a zenekar kreatívjának, aki a tagok válláról levesz egy csomó terhet, mert Lévai szerint a lényeg az, hogy „a zenészek csak zenéljenek és ne foglalkozzanak a háttérrel.”

Ma már nem menő hulla részegen lenyomni egy bulit (fotó: Szénás Szabolcs)

„A 90-es években ha valaki részegen ment fel a színpadra és lenyomott egy nagy rockandroll bulit, ő volt a sztár. Láttam olyat is, aki józanul ment fel a színpadra és részegen ment le, olyat, aki részegen ment fel és nagyon részegen ment le, illetve olyat, aki részegen ment fel és nem jött le. Ez utóbbi Kiss Tibi volt, aki olyan szimbiózisba került a mikrofonnal, hogy úgy érezte nem kell lejönni a színpadról. Akkor ez menő volt. Mára megváltozott a közönségelvárás – piaci alapú attitűd uralkodik. Le akarom nézni a jegynek az árát. A zenekarnak az az érdeke, hogy jó koncertet adjon, illetve ez a koncert valamilyen szinten előadásssá kell válljon. Az art director pedig pontosan ezt rendezi meg, hogy legyen ennek a koncertnek egy menete, egy felépítése.

Buli van a konyhámban

Lévai példaként a Kispál és a Borz 2010-es búcsúkoncertjét emelte ki. Ez volt az egyik legnagyobb projektje art directorként, hiszen a Sziget Fesztivál magyar koncertjein rekordaudienciáját felállító eseményen 45 ezer ember vett részt.  A következő példa tevékenysége egyik zseniális ötletét szemlélteti: „Mivel a legnagyobb bulik mindig a konyhában kezdődnek, ezért egy konyhaasztalnál összegyűjtöttük a meghívott zenészeket és az egész bandát. Szép lassan gyűltek össze és mindenki bekapcsolódott a Hang és Fény című számba, egy igazi buli van a konyhámban hangulatot teremtve.” A meghívottak természetesen a magyar könnyűzene legnagyobbjai voltak, például Kiss Tibi, Varga Livius, a Csík zenekar vagy éppen az a Beck Zoli, aki a kommnapok headlinereként a közönségből végighallgatta Lévai előadását, s még bele is kotyogott néha.

Buszból lettél, busszá leszel

Lévai után Beck Zoli dumált karrierjéről, a 30Y-ról, de arról is, hogy tavasszal erdélyi klubkoncerteket szeretne. A 30Y frontembere szerint minden koncertre úgy kell fölmenni, mintha ez lenne életünk koncertje. A Belgától idézte ezt a mondatot, de szerinte ez igaz a 30Y-ra is: „Nekem nem számít, hogy hol játszom – ugyanolyan jól tudom érezni magam mondjuk egy kapuvári 200-300-as nézőszámú koncerten, mint egy többezres pesti buliban. Azt viszont fontosnak tartom, hogy bizonyos szinten megválogassuk azt a kontextust, amelyben a koncertet szervezik: például a 30Y soha sem fog zenélni a szó szoros értelmében vett falunapokon. Több zenekar beleesett abba a csapdába, hogy elmentek mindenféle rendezvényre, ahol a közönség nem az ő közönségük volt és ahelyett, hogy az emberek a zeneszámok mondanivalójára figyeltek volna, a szó szoros értelmében értelmeztek egy-egy dalt. Ilyen például a Kistehénék Szájbergyerek című száma.”

Beck Zoli a 30Y buszról is mesélt, amely eredetileg egy szombathelyi járat – ide járt főiskolára – és a zenekar tiszteletére pár éve újraindították a járatot és egy kulturális helyszíne lett a városnak, ahol minden kiállításoktól kezdve koncertekig mindent megtalálunk. Ráadásul ők avatták fel az új-régi járatot, a buszon zenélve. „Ezek után azt hiszem, hogy kijelenthetjük: buszból lettünk, busszá leszünk!”.

Az előadás közben több 30Y-számot is eljátszott, illetve a végén a közönség kérésére a Rájátszás projekt, Háy János által írt Aktmodell című számát is előadta.

Egész évben fesztivált kínál a Kolozsvár Ifjúsági Főváros rendezvénysorozat. A Kommnapok vendége volt Szöllősi Tamás, a magyar szekció sajtókapcsolat felelőse, aki több titokról is lehúzta a leplet. Mint elmondta, nagy felelősség nyugszik a szervezők vállán, a programok 2015-ben kell ütősek legyenek, nincs főpróba, nincs „majd jövőre jobb lesz”.

Rövid történeti áttekintéssel kezdődött az előadás, egyelőre nem sok érdeklődött vonzott be, de foghatjuk ezt a szombat reggeli korai időpontra. Az Ifjúsági Főváros címet 2009 óta osztják. Elsőként Rotterdam kapta meg, utána Torinó, Anwerpen, Braga, Maribor, itt nyerte meg 2012-ben a címet Kolozsvár hét jelentkező közül, idén pedig a görögországi Thessaloniki az új birtokosa.

Miért éppen Kolozsvár?

A külföldiekhez való viszonyulását tekintve a legbarátságosabb város, ezt felmérések is bizonyítják. Az óváros, a pezsgő éjszakai élet, startupok, globális elismertség a képzőművészet terén, valamint a tény, hogy otthont ad olyan fesztiváloknak, mint a TIFF, Electric Castle, TIMAF, Jazz in the Park. A város állandó lakosságához még hozzáadódik a majdnem nyolcvanezer egyetemista, melyből megközelítőleg tízezer magyar diák.

SHARE! Megosztani gondolatainkat és tereinket

A fesztivál mottója a Share, azaz a Megosztás. Ennek alapján a szervezők hat vertikális, és két horizontális prioritás mentén építették fel a rendezvényt. Share: space, culure, work, power, joy, vision, azaz, megosztani tereinket, kultúránkat, munkánkat, erősségeinket, örömünket és vízióinkat. Mindenkivel. A város lakóival és az idelátogatókkal egyaránt.

Share: europeanity, responsability. Vagyis megosztani európaiságunkat és a felelősséget. Ezek a horizontális prioritások.

1500 rendezvény 365 nap alatt

A szervezők kiemelt célja, hogy Kolozsvár legyen az a város Kelet-Európában, amit mindenképp meg kell látogatnia egy turistának, de ugyanakkor be szeretnék vonni a helyi közösséget is. Ez a legnehezebb feladat, hiszen nem csak a fiatalokat, hanem egy mindenkit érintő megmozdulást szeretnének létrehozni. Megszólítani az idősebb és a fiatalabb korosztályt mindig nagy kihívás.

Egy év alatt közel 1500 programot vettek tervbe, de a magyar közösség is kiveszi külön a részét a programból. Külön adminisztrációval működnek. Hosszú távú céljuk létrehozni egy Magyar Ifjúsági Központot. Egy inkubátorházat, ahol a magyar ifjúság ügyeit intézhetik megfelelő körülmények között. Emellett egy jól működő önkéntes hálózat kiépítése, a nyelvhasználat támogatása, közös kommunikáció és koordináció, a Madárles bővítése és további források begyűjtése is szerepel a tervek között.

Eddigi programok: Európai Ifjúsági Tájfutó EB, Ifjúsági Sportolimpia, FiFöMa OTDK határontúlí, YMCA – IKE Világszintű keresztényfesztivál, Ifjúságkutató konferencia, Nemzetközi Ifjúsági konferencia.

Europe’s Largest Festival

Talán sokaknak feltűnt, akik már régebb óta követik nyomon a YouthCluj2015 híreit, hogy nemrégiben logó- és szlogenváltásra került sor. Hogy miért? Úgy érezték, a régi verzió nem szólított meg mindenkit, akit szerettek volna, így kicserélték. A mostani logó Kolozsvár óvárosának térképéből alakult át. Egy közös pont a városban, amihez mindenkinek van valami köze, így talán sokkal szélesebb körű közönséget tud bevonzani.

2015 vagy 2021?

Kolozsvár egyébként pályázik a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címre is. A vélemények élesen megoszlanak, hogy a projekt elnyerését megkönnyíti, vagy éppen ellehetetleníti a tény, hogy Kolozsvár Ifjúsági Főváros lesz jövőre. A YouthCluj szervezői szerint egy nagyon jó átmenetet, felvezetőt biztosíthat a 2015-ös év 2021-re.

Minden év december eleje a harmadéves kommunikációs hallgatók talán egyik legkeményebb időszaka. Ekkor ugyanis az azelőtti két évben tanultakat kell éles-egyenesben bemutatni, egy komplex több napos rendezvény során. A tanáraikat még nem kérdeztük, de szerintünk jól vizsgáztak az ifjú rendezvényszervezők, felvéve a harcot az ilyen alkalmakkor felbukkanó összes gubanccal, a legnagyobb krízis helyzetekben is táncoltak. Ők szóltak előre, hogy fesztivál lesz.

Az idei VI. Kommunikációs Napok fő témája a fesztivál volt, az az állapot és a hozzákapcsolódó élmények, kultuszok, tárgyak, témakörök, amiket csak el tudunk képzelni. Egy olyan dolog, amit szinte minden diák megélt élete során. Csakhogy ezúttal, az őrült buli helyet, kicsit tudományosabban vizsgálva a dolgokat. Például annak tudományát, hogy hogyan tud kb. 20 jó barát egy akkora nagy  volumenű, sikeres fesztivált összehozni, mint az Electric Castle.

A fesztiváldivatról Hermann Veronika, magyarországi kultúrakutató és Keszeg Anna, a kommunikáció kar tanára tartottak előadást. Az első rész egy filozófia órának tűnt inkább, Hermann Veronika az identitás fogalmát körüljárva próbálta megértetni, hogy mennyire összefügg úgy divattal, mint fesztiváldivattal a kérdés. Habár talán kicsit száraz volt, egy teljes képet kaphattunk az identitás és fesztiválok szoros kapcsolatáról. Ezután Keszeg Anna a tulajdonképpeni divatról beszélt, képekkel illusztrálva mondanivalóját. Egy átfogó magyarázatot kaptunk a miért-ekről, hogyan-okról, a külföldi fesztiválok divatvilágairól, megtudhattunk hol és mi számít menőnek. Vagyis a gumicsizma a Glastonbury fesztiválon számít kultusznak (habár az idei Tusványoson is elengedhetetlen kellék lett), hipsteresebb a Newport és ha a Coachella-t választanánk, mindenképp hippisebbem kellene öltözzünk.

Kuti Klára fesztivál-kultusz-tárgyakról mesélt, virtuálisan körbejárhattuk a fesztiválok-múzeumát, olyan darabokat nézegetve (sokéves, kikopott karszalagok, rongyos fesztivál cipők stb.), amiket biztosan te is féltve rejtegetsz otthon. 

És, akkor ez még csak az első nagy nap volt. A VI. Kommunikációs Napok folytatásáról hamarosan részletesebben is olvashatsz.

Kép forrása: www.facebook.com/Kommunikációs Napok

Hollywood megférfiasodott szépfiúja ezúttal egy sérült, empatizálható eszementekből álló, náci-daráló csapat vezetőjét játssza. Brad Pitt az Inglorious Basterds (Becstelen Brigantyk) után is szerepel filmekben. Teljes cikk