Slider

Magyarok, ünnepeljünk!

by Kádár Hanga | 2015. 11. 13. | Magyarok, ünnepeljünk! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Bezzeg...,Slider

Az elmúlt héten szinte minden második ismerősöm olyan cikket osztogatott, amiben földig borulva adnak hálát német-román államelnökünknek, amiért megajándékozta a folyton panaszkodó romániai magyar lakosságot egy Magyar Nyelv Napjával. Köszönjük szépen, ettől most sokkal jobb. Ettől most biztos elhallgatnak a folyton elégedetlenkedő székelyek, s a megalkuvók még inkább elnémulnak.

Nem tisztem ezúttal a nemzeti értékek, s identitás megőrzésének fontosságáról papolni – azt megteszik helyettem az RMDSZ képviselői minden év március 15-én. De, számos nagy magyar író szavaira reflektálva, azt elmondhatom, hogy egy nemzet csak addig nemzet, vagy attól kezdve számít hagyományaiban, életvitelében közös népi egységnek, amikor, s amíg saját nyelvén mondja el a Miatyánkot. Kérdem én, kell nekünk egy kifejezetten kijelölt nap arra, hogy ezt megtegyük? Magyarként nyilván nem csak november 13-án olvasunk népmesét otthon a lurkónak, hanem minden nap. Remélhetőleg. Kell nekünk november 13. ahhoz, hogy Jókai, Wass Albert, Kányádi, vagy Petőfi kötetet vegyünk a kezünkbe? Kell az újságírónak, az írónak, a költőnek egy, az állam által hivatalosan, s ceremóniásan ünneppé bájolt huszonnégy óra ahhoz, hogy alkosson?

Attól tartok, a honatyák egy újabb, frappáns trükkje ez az új kulturális üdvözlet, semmi több. Csak remélni tudom, hogy nem annyira ostobák a néhai parlamenti ötletbörze tagjai, hogy elhiggyék, ezután majd toleráltnak érezzük magunkat mi, kisebbségiek. Majd, ha fagy, s, ha végre legalább utolsóként ott lesz egy magyar nyelvű felirat az egyetemi nagyvárosokban a francia, a kínai, a német és az angol után, akkor vígadunk. Mert a romániai magas-műveltség hagyományos velejárója az, hogy előbb a vendéget kápráztatjuk el, a szomszédot, s a testvért nyugodtan hátsón billenthetjük, úgy is megbékül. Majd, ha minden bírósági ügyet magyarul is lebonyolíthat az érintett, ha Emil Boc és a hozzá hasonlóan empátiát nem ismerő vezetők végre megtanulják, hogy a tolerancia a modern európai demokratikus jogállam velejárója, s a többnyelvű helységnévtáblák ügye nyerni fog, akkor csapunk bele a dáridóba kürtős kaláccsal, s mezőségi háziszőttessel. Amikor már nem néz rám bicskás tekintettel egy csapat románul trécselő fiatalember a buszon, amikor hangosabban cseverészek telefonon, amikor már nem fog „leungurozni” egy félig román, félig magyar lány a trolin, amiért megszólítottam, hogy ne könyököljön még egyszer bele a gyomorfalamba, na, akkor mulatunk.

Addig is, ne csak november 13-án jusson eszünkbe, hogy nem tudunk elég helyesen írni. Ne csak ezen a napon keressünk rá egy erős József Attila rigmusra, hogy legyen mit Facebookra kiposztoljunk mutatván, hogy nekünk aztán fontos időpont ez a naptárban.
Nekünk tényekben, s nem figyelemelterelő „ennyit kaptok, kuss legyen!” formában előterjesztett toleranciára van szükségünk! Testvéreim a nyelvben: a magyar nyelv a miénk. Nem csak ma, holnap is. Ezért mi, magyar anyanyelvűek, s annak örök szimpatizánsai nem csak egy, de 365 napon keresztül ünnepelhetünk egy évben.

Hanga4

Kiál(lí)tás a családokért, fiatalokért

by Kismihály Boglárka | 2015. 11. 10. | Kiál(lí)tás a családokért, fiatalokért bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Ajánló,Mifolyikitt,Slider

Eddig már kétszer volt alkalmam megtekinteni a Kontrasztkiállítást. Először zokogva, papír zsebkendőért kapkodva hagytam el a termet, annyira mélyen érintett. Második alkalommal már tudtam, mire kell számítanom, de még így is elmorzsoltam egy-két könnycseppet. A Kisvárdai Református Ifjúság által megálmodott, és a rendőrség közreműködésével megvalósított kiállítást, amelynek az elmúlt egy évben több erdélyi város adott otthont, az elsők között tekinthettem meg (immáron harmadik alkalommal) Kolozsváron. Az a tervem, miszerint most csupán gyorsan végigfutom, arra hivatkozva, hogy elegendő alkalommal láttam, hamar csődöt mondott. Egyszerűen nem lehet elégszer megnézni ahhoz, hogy az embernek ne tudna valami újat mutatni, vagy ne váltana ki benne kavargó érzéseket, gondolatokat újra és újra. Nagyon különös, hogy a mai modern XXI. században a hasonló témák, mint a függőségek, családon belüli erőszak, abortusz, öngyilkosság még mindig tabunak számítanak, és senki sem beszél róluk szívesen. Tudjuk, hogy körbevesz minket, benne élünk, sokszor saját magunk próbáljuk megkeresni a választ kérdéseinkre, de a társadalom megpróbálja takargatni szennyesét. Egyszerűen egy torzkép alakul ki bennünk már fiatal korunkban a nemi életről, a családalapításról, a szenvedélybetegségekről, mely gyakran kihat életünk további részére. Érezzük, hogy valami nincs rendben, de mégis csináljuk, mert a fogyasztói társadalom ezt várja el tőlünk. Ennek ellenszereként érdemes megtekinteni a kiállítást, amely kiragadja az embert a hétköznapi rutinból, a kényelmes komfortzónából, és sarkalatos, elrettentő példákkal próbálja felhívni figyelmünket a problémára. Nem csak vizuális és auditív elemekkel, hanem konkrét statisztikai adatokkal döbbent rá, hogy az elmúlt évtizedben mennyire megnőtt az abortuszok száma, vagy arra, hogy mennyire gyakori a családon belüli erőszak nőkkel és gyerekekkel szemben, amely sok esetben halállal végződik. Ugyanakkor az öngyilkossági esetek is sokkal gyakoribbak napjainkban, amelynek 70%-át férfiak követik el. S ha ez még nem hozott volna ki eléggé a sodrunkból, azt szajkózva, hogy „ez nekem sok”, ott van a házasság előtti nemi életről szóló téma, amely sokunkat talán megbotránkoztat, de olyan konkrét tényekre mutat rá, amelyeket nem áll jogunkban megkérdőjelezni. S akkor hogy is állunk a drogfogyasztással? Kipróbáljuk, mert menő? Belekóstolunk, mert abba még nem halunk bele? Az ajánlat nagyon csábító, hisz eufóriát, lebegést, rózsaszín felhőket ígér az anyag, és igen, az elején tényleg ezt tudja nyújtani. Rövid időn belül viszont lassan, észrevétlenül, akár a tolvaj, meglopja az embert szabad akaratától és szolgájává teszi. Elképzelhetetlen, szörnyű, hogy milyen cselekedetekre tudja kényszeríteni a függőt. Ha kell, lop, csal, hazudik, éhezik, mindenkit becsap csak azért, hogy az agyon szurkált vénáján keresztül újabb adagot tudjon bejuttatni elvonási tünetektől gyötrődő testébe.
Erőszakkal, megfélemlítéssel próbáljuk hát magunkhoz láncolni szeretteinket, vagy a békés családi életet választjuk? Drogokba, alkoholba menekülünk, vagy szembenézünk a nehézségekkel? Abortuszt, öngyilkosságot követünk el, vagy értelmet adunk az életnek? Engedünk a csábításnak, vagy komolyan vesszük a holtig tartó hűséget? Létezik-e még egyáltalán hűség, kitartás a nehézségek árán is? Merjünk hát szembenézni félelmeinkkel, gyengeségeinkkel! Ne szégyelljük beismerni problémáinkat! Okuljunk az elrettentő példákból, a pozitívakat pedig kövessük! Éljük meg a mélységeket és a szárnyalást! Éljük át a kontraszthatást!

A Kontraszt kiállítás látogatása előzetes bejelentkezéshez kötött, november 4. – december 20. között látogatható a Bocskai (Avram Iancu) tér 15. szám alatt található IKE Klubban. (szerk.)

Magyar dalok gálája, először Kolozsváron

by Sajtóközlemény | | Magyar dalok gálája, először Kolozsváron bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Ajánló,Slider

Idén júniusban hirdette meg a Gitár East Egyesület a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázatot, amelynek az volt a célja, hogy támogassa a minőségi, magyar nyelven íródott dalok születését, illetve hogy bemutatkozási lehetőséget nyújtson olyan tehetségeknek, akik másképp talán nem kerülnének ki a “garázsból”.
A zsűri október folyamán meghozta a döntését a legszebb dalokról. Huszonhárom zenekar nevezett be a versenybe, negyvenhét dallal. A hat legjobb dalt beküldő együttes (5 helyezett és egy különdíjas) betűrendben a következő: Bagossy Brothers Company, Dzseztán, Ego Sum Band, Kevin and the Roots, Mercedes band, Stereogám.
A felsorolt zenekarok november 14-én délután 5 órától veszik át díjaikat a Bulgakovban egy gálaest keretében, ezután 7 órától az érdeklődők megismerhetik a nyertesek, mivel külön-külön félórás fellépéssel fogják színesíteni az esténket.
A gála részleteit az esemény Facebook oldalán lehet követni.

“Eljátszunk még egy rock & rollt”

by Tompa Réka | 2015. 11. 05. | “Eljátszunk még egy rock & rollt” bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Egyéb,Slider

Egyetemista élet, éjszakába nyúló bulik, a fékezhetetlen partivonat…Nem, nem, ez nem az az esemény! Ez a Gitárest, méghozzá nem is akármelyik, hanem az Igazi. Immáron a kilencedik évad is elstartolt, a legutóbbi buli pedig október 28.-ára volt kitűzve a Bulgakov & Macskaházban. A koncertre már halloweeni hangulatban érkezett a közönség, hiszen aki kreatív volt, akár egy Gitárest-pálinkát is “bezsebelhetett” magának.

DSC_3689

De lássuk, hogyan is kezdődött ez az egész és mi teszi ezt az eseményt annyira igazivá. A sorozat a 2000-es években indult, majd kisebb-nagyobb szünetekkel a mai napig is tart, és  kinőtte  magát Kolozsvár egyik legjobb élőzenés bulijává. A frontember, Miklós Gyuri a kezdetektől fogva oszlopos tag, bár a zenekar felállása időről-időre változott. A közönség vegyes, hisz a sorok között az egyetemistákon át az idősebbekig minden korosztályból feltűnik egy-egy arc. A zenei repertoár is igazán színesnek mondható: a retro kötelezőktől elkezdve, a XXI. századi underground-pop vonalig keverednek a nóták.

A Gitáresteknek mindig van egy sajátos hangulata. Pontosan tudod, hogy miről beszélek, figyelj csak! Pörgeted a neveket a telefonban, odarohansz a régi ismerősökhöz, majd elhangzik a kulcsmondat: “Iszunk egy sört?” Aztán egymást átkarolva énekelitek a régmúlt slágereket és valami különös módon mosódik össze a múltatok a jelennel. Itt történik meg az a csoda, amiért a Gitárest-bulik kihagyhatatlanok.

A zenekart kéthetente láthatjátok-hallhatjátok, minden szerdán, általában este 10 óra körül. Friss hírekért és egyéb tartalmakért pedig kukkantsatok be a Facebook-oldalukra: www.fb.com/gitarestband

Minden Kolozsváron tanuló első-, illetve másodéves jog- és közgazdászhallgató figyelmébe!

by Gergely Botond | 2015. 11. 02. | Minden Kolozsváron tanuló első-, illetve másodéves jog- és közgazdászhallgató figyelmébe! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Ajánló,Slider

Szeretnéd az egyetemen tanultakat gyakorlatba ültetni? Úgy gondolod, hogy  ballagásig nem árt egy kiterjedt szakmai hálót kiépítened? Vagy csupán egy segítőkész és sokszínű közösség tagja szeretnél lenni?

A Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium lehetővé teszi, hogy mindezt egy egyszerű jelentkezési ív kitöltésével elérd . Ezt  az alábbi oldalon találod meg.

Jövőbeni tagságodnak köszönhetően  ellátogathatsz  olyan konferenciákra, ahol volt pénzügyminiszterek, alkotmánybírók tartanak előadásokat. Ez mellett részt vehetsz gyakorlatias és interdiszciplináris képzéseken, amelyek nincsenek egyetemi keretekhez kötve. Nem utolsó sorban pedig a kialakított kapcsolataidnak köszömhetően a több naposnak tűnő feladatokat akár egy telefon segítségével percek alatt megoldhatod.

Ha közvetlen mustrát szeretnél abból, amit a Mikó Imre Szakkollégium tud neked nyújtani, gyere velünk a Válasz Napokra november 6 és 8 között, ahol  az ügyvédek és a cégvezetők előadásai mellet  a mikós alumni tagok múltbeli tapasztalataikról is mesélnek.

Szóval, ha szakmai előnnyel szeretnél indulni karriered kezdetén, vagy csupán egy változatos, dinamikus csoporthoz szeretnél tartozni, jelentkezésed a Mikó Imre Szakkollégium szívesen fogadja!