Slider

Na de akkor ki is takarít?

by Kabai Krisztina | 2021. 01. 20. | Na de akkor ki is takarít? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Bezzeg...,Slider

Az élet fontos kérdései nagyjából egy síkon mozognak azzal, hogy egy hosszú, mámorító este után ki marad a helyszínen takarítani. Annyi a különbség, hogy míg az elsőn sokáig kell rágódni, addig a másodikra egyértelmű a válasz: kevesen. Sőt, rajtad és három-négy emberen kívül szinte senki, s valljuk be, azért nem utánad és azon néhány ember után maradt úgy a helyiség, mint amin tornádó söpört végig.

Amikor kezd vége lenni a bulinak, és a fejed is lassan kitisztult, már érzed a kényszert arra, hogy összeszedd az eldobott egyszer használatos poharakat és a kavics közé tévedt cigicsikkeket, hátha attól, hogy a többiek látják, mivel foglalatoskodsz, elkezdik utánad csinálni. Hiába is fáradsz, úgysem fogják. Talán csupán akkor fog feltűnni nekik, hogy kismalac módjára túrod a köveket és keresed a Marlboro-filtereket, amikor nagyot sóhajtva felegyenesedsz, és szemforgatva konstatálod, hogy milyen egy mocskos, cigis bandába kerültél. Az összegyűjtött csikkeket látva viszont a körülötted lévők nagy vigyorogva a pohárba dobják a sajátjukat, mert azt hiszik, ezzel segítenek. Tulajdonképpen igen, de abban a pillanatban ez csak olaj a tűzre.

Még az is kicsúszik a szájukon, hogy a te kezedben úgyis jobban áll a seprű. Ha úgy vesszük, igazuk van, te sepregetés közben nem – vagy már nem – dülöngélsz ide-oda az elfogyasztott alkoholmennyiségtől, így valószínűleg tízszer hamarabb felsepred a termet, s közben nem is ökörködsz a seprű nyelével.

Te vagy még az aranykezű jóember is, aki úgy feltörli a kiömlött, odaszáradt, ragadós vörösbort, mintha ott sem lett volna, és közben áldod az eget, hogy senki sem ült bele vagy lépett rá.

Gondolkodtál már azon, hogy jó lenne, ha te és a barátaid nem törődnétek a takarítással, hanem másokhoz hasonlóan diszkréten eltűnnétek a buli vége előtt, s majd elvégzi a takarítás nemes feladatát az, aki éppen akarja, de nem visz rá titeket a lélek. A tudatosság, a felelősségérzet mindig bezárja előttetek a lelépéshez vezető (kis)kaput. Már csak azért is maradtok, mert úgyis a ti arcotokról fog leégni a bőr, ha a tulaj nem úgy kapja vissza a helyet, ahogyan azt odaadta. Nem is kéne megmutatni neki, milyen lenne egy olyan színtér, amibe meteorit csapott bele. Na meg nem is kéne lássa, mennyi alkoholt fogyasztottatok, a feltakarított nyomoknak hála nem látszik az a töméntelen mennyiségű bor, ami pazarló módon a földön végezte. Inkább a véretek folyt volna…

Az egész világ figyel

by Farkas Orsolya | 2021. 01. 17. | Az egész világ figyel bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Ajánló,Slider

1968, a polgárjogi mozgalmak időszaka, rendszerellenes felkelések, többek közt a híres chicagói tüntetés éve. Háborúellenes tüntetők érkeznek a városba, élükön hét férfival, akiket később konspiráció vádjával állítanak bíróság elé egy valódi tárgyalótermi dráma keretében. Aaron Sorkin filmjét a történelem ihlette, egyszerre tükrözi az akkori amerikai igazságszolgáltatás kegyetlenségét, és szórakoztatja a nézőt zseniális karaktereivel, párbeszédeivel.

1968-ban több ezer ember érkezik Chicagóba a Demokrata Párt országos konvenciójának idején. A tömeg sokszínű (felelősségvállaló hippik és diákok, a Fekete Párduc Párt tagjai), de céljuk ugyanaz: tüntetni a vietnámi háború ellen. A demonstráció több részben is brutalitásba és erőszakba fullad, a Nemzeti Gárda gázzal és gumibottal száll szembe a tömeggel. A verekedések és a rendőri közbelépések fizikailag és lelkileg is összetört vérző embereket hagynak maguk után. A zavargásokért nyolc férfit tesznek felelőssé, azonban egyiküket, Bobby Seale-t – egy komoly tárgyalótermi botrány után – felmenti a bíróság. Az igazságügyi minisztérium vádja a Rap Brown-törvény (zavargásellenes, leginkább az amerikai feketék szólásszabadságát korlátozó jogszabály) megszegése, amelyet addig még soha nem alkalmaztak, az újdonsült miniszternek azonban politikai céljai vannak a perrel. Egyrészt a 7-eken keresztül kíván üzenni a folyamatosan háborgó tüntetőknek, másrészt szeretné megmutatni, mennyivel szorosabban tudja fogni a gyeplőt elődjénél.

A perben az igazságügyi minisztériumot Richard Schultz, a 7-eket Willam Kunstler és Leonard Weinglass képviseli. 1969 szeptemberében tehát Julius Hoffmann bíró és egy 12 személyes esküdtszék színe elé 7 + 1 férfi áll: Abbie Hoffman, Jerry Rubin, Tom Hayden, Rennie Davis, David Dellinger, John Froines, Lee Weiner és Bobby Seale, akinek semmi köze az esethez és egyáltalán nincs is képviselete, de ez a bírót nem igazán érinti meg. A tárgyalás hónapokon keresztül zajlik, s nem mentes az előítéletektől, igazságtalanságoktól. Egy efogult bíró, ravasz ügyészek, változó esküdtszék teremti meg a tárgyalóterem hangulatát, hamis vallomásokkal és vádakkal fűszerezve.

Sorkin filmje egyszerre hordoz történelmi és politikai üzenetet. Felidéz egy legendás tárgyalást, kontextusba helyezi azt a film első 30 percében s úgy csomagolja be a történetet, hogy fenntartsa a néző érdeklődését. A kitekintések és a komoly jelenetek közé becsempészett humor dialógusok vagy karakterek formájában adja a film könnyedségét és élvezhetőségét. Az Oscar-díjas forgatókönyvíró nem először alkot megtörtént események alapján: A közösségi háló, Steve Jobs, Elit játszma, Charlie Wilson háborúja mind az ő rendezésében készültek el. Továbbá szeret feldolgozni politikai eseteket is: Egy becsületbeli ügy, Az elnök emberei sorozat. Sorkin filmjei többek közt a dialógusokról híresek (Jack Nicholson az Egy becsületbeli ügyben), ez A chicagói 7-ek tárgyalására is érvényes. A film mindegyik karakterének nagyon fontos szerepe van, de a beszédeket illetően Abbie Hoffman (Sacha Baron Cohen), és Willam Kunstler (Mark Rylance) karakterét lehetne kiemelni leginkább. Míg előbbi provokatív, szellemes személy, utóbbi csendes, de folyamatosan meglepetéseket okozó jellemével fokozza a film hangulatát. Érdekes Tom Hayden „hippimentes” karaktere is, aki tökéletes ellentéte a minden tekintetben tipikus hippinek nevezhető Abbie Hoffmannak.

A chicagói 7-ek tárgyalása egyszerre humoros és pörgős, fordulatos és hiteles. Kapunk vele egy szeletet az amerikai történelemből egy csapat sztárszínész közreműködésével, erkölcsi kérdéseket boncolgat. Bár helyenként szájbarágósnak érezhetjük, a kitekintéseknek, a karakterek és párbeszédek humorának köszönhetően kiegyensúlyozott és szórakoztató.

Ha életmódot váltanál, csakis trendin!

by Molnár Bogi | 2021. 01. 14. | Ha életmódot váltanál, csakis trendin! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Étrend,Slider

Január az egészséges életmódra vágyók hónapja. Sokan teljes erőbedobással, 110 százalékos elszántsággal próbálják megváltoztatni étkezési szokásaikat. Kukába kerülnek az ételkiszállító alkalmazások, megnövekedik a fitnesztermek bevétele. Nekünk pedig kiürül a pénztárcánk, mert a bioparadicsom drága, a vegán mandulatej szintén és edzőruhából is egy mérettel nagyobbat kell vásárolni. A legegészségesebb étrendeknek se szeri, se száma. Mégis mi szerint érdemes táplálkozni? Mi legyen a szénhidráttal és a zsírokkal? A jó hír, hogy már annyi divatdiéta létezik – nevezzük divatos életmódnak, mielőtt valaki megsértődik –, hogy kénye-kedve szerint válogathat az ember.

Vaj a reggeli kávéba, avagy a ketogén étrend

Tavaly a legnépszerűbb gyors fogyást ígérő diéta volt. Valójában az epilepsziás gyerekek kezelésére fejlesztették ki (1920). A keto lényege a magas zsírfogyasztás. Az előírás szerint nagyon kevés fehérjét szabad enni, a szénhidrátok létezéséről pedig érdemes megfeledkezni. Mivel a ketózó nagyrészt zsírt fogyaszt, a szervezetét arra kényszeríti, hogy szénhidrá­tok hiányában zsírokból fedezze az energiaigényét. Ki ne szeretné, ha fogyózás közben rengeteg baconnel, finom és különleges sajtokkal kényeztethetné magát. Még mogyoróvajas-csokis-banános szendvics is fogyasztható, csak kenyér nélkül, megfelelő cukorpótlóval.

Persze, most is érvényes: túl szép, hogy igaz legyen. Szintén a zsírfogyasztáson alapul a ketóhoz hasonló közelmúltban híres Atkins-diéta, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy káros, mivel a drasztikus zsírfogyasztás szív- és keringési betegségeket okoz. Mellesleg megteremtője, Atkins is szívrohamban hunyt el.

Koplalás, avagy a szakaszos böjt

Az egyik leghíresebb diéták közé tartozik. Nagyon egyszerű megérteni a táplálkozási elvet. 24 órán belül meghatározott ideig böjtölni kell, az étkezési szakasz ideje is korlátozott. Több változata is létezik, a leghíresebb a 16/8-as módszer. Tehát 16 óra koplalás, 8 órás időablak az étkezésre. Ilyenkor valójában csak annyi történik, hogy kimarad a reggeli. Nem egy zseniális ötletről van szó, de jobban hangzik, ha böjtöl valaki, minthogy éhezteti magát. Szóval kevesebb kalória jut a szervezetbe, beindul a fogyás, mint minden fogyókúránál.

A csodamódszer is kínzó, ahogy a többi jóságot ígérő diéta is. Ha bizonyos ideig nem jut táplálék a szervezetbe, az dehidratáltsághoz is vezethet, hiszen az ételből nem jut extra folyadék a testbe. Az Intermittent Fasting idegességet okoz, az pedig senkinek sem jó. Az elfogyasztott tápanyagok befolyásolják a dopamin- vagy szerotoninszintet, ami fontos szerepet játszik a depresszió és a szorongás kialakulásában.

Visszatérés a kőkori étrendhez, avagy a paleolit életstílus

A paleo kiindulási pontja a civilizációs betegségek megszüntetése. Egyes kutatások szerint a neolitikus forradalom során az egyén nem tudott alkalmazkodni az új élelmiszerek bevezetéséhez, ezért degeneratív betegségek alakultak ki. Mivel nem tudunk sokat a pattintott kőkorszakban élő ember étkezési szokásairól, így a mai természeti népek életmódjáról készült tanulmányok segítségével határozták meg, mi fogyasztható. Gasztronómiai élményt nem érhet el a diétázó a paleóval. Gyümölcsök, néhány zöldségfajta (pl. répa, saláta, cukkini, édesburgonya), húsok, halak, magok, olívaolaj és gombák fogyaszthatók. Tilos gabonaféléket, hüvelyeseket, tejet és tejterméket, burgonyát, hozzáadott cukrot és készételt fogyasztani. A veszély ebben az esetben is fennáll. Dietetikusok és szakorvosok szerint nem szabad bizonyos élelmiszereket teljesen kiiktatni az étkezésekből, másokból pedig túlzottan sokat fogyasztani. Például a túlzott állati eredetű fehérjebevitel vesekárosodást, köszvényt okozhat.

Évekkel ezelőtt a 90 napos diéta volt a menő…

…amelynek követői szétválasztják a tápanyagokat fehérjenapra, zöldségnapra és szénhidrátnapra. Ma már nem sokan tudják, mit is jelent ez a fajta diéta.

Nem meglepő, hogy étkezési szokásaink is lehetnek divatosak. Érdekes, hogy újabban nem fogyókúráznak az emberek, hanem életmódot váltanak, legalábbis így kommunikálják a nagyvilággal, hogy szeretnének leadni néhány kilót. Diétázás után legtöbbször visszajön a leküzdött felesleg, ezért népszerűbb az életmódváltás megnevezés, hisz az garantálja a tartós eredményt.

Egyre többen úgy gondolják, hogy a változás csak szabályok betartásával valósítható meg. Emellett már annyira hozzászoktunk a legújabb trendek követéséhez, hogy törekszünk ezt az életünk minden egyes területére kiterjeszteni. Megéri?

Megfertőzött zeneipar

by Gebe Zoltán | | Megfertőzött zeneipar bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | KultúrHaus,Slider

Lassan már tíz hónapja annak, hogy a koronavírus-járvány világszerte beleavatkozott a zenészek munkásságába. Bizonytalan ideig kitörölt mindent koncertnaptárjukból, a klipkészítést pedig jelentősen megnehezítette. E kettő közül egyértelműen utóbbi a kisebbik probléma, mert a technikának köszönhetően megfelelő tudással és eszközökkel akkor is össze lehet hozni egy nézhető videót, ha az ember saját lakásába van bezárva. A szigorú karanténszabályok idején voltak is erre sikeres és kevésbé sikeres próbálkozások.

A nagyobb gond tehát a fellépések elmaradása, mert egyes zenészek számára azok jelentették a legfontosabb bevételi forrást. Eleinte sokan próbálkoztak online koncertekkel, de egy ideig kevesen jöttek rá arra, hogy ezzel a módszerrel hogyan lehet pénzt keresni. Magyarországon az első jó ötlet egyike Ganxsta Zolee és a Kartel együttestől származott, akik Facebookon hoztak létre egy csoportot, ahová csak fizetés után lehetett belépni. Ők tehát pénzért kínáltak online koncertet a rajongóknak, teljesen korrekt módon. Egyesek a belépési díj mellett egyéb pénzösszegekkel is támogatták őket. Az ő esetükben érdemes megemlíteni, hogy több évtizedes hírnevük miatt sokan szeretnék, hogy megmaradjon az együttes. Az igazán nehéz helyzetbe azok sodródtak, akik még karrierjük elején tartanak, így kevésbé ismertek.

Még nagyobb bajban vannak a zeneiparban dolgozó háttérmunkások, akik a fesztiválok és egyéb rendezvények hiánya miatt hosszú ideig munka nélkül maradtak. A második hullám megérkezésével biztossá vált, hogy helyzetük év végéig nem fog jelentősen javulni. Számukra fontos lenne, hogy legalább kisebb eseményeken dolgozhassanak. Minden országban nagyrészt az államtól függ, mennyire és hogyan támogatja a zenészeket és a háttérmunkásokat. Magyarországon például nagy felháborodást keltett a nyáron, hogy a futballmérkőzésekre több ezer ember kimehetett, minimális korlátozások betartásával, a zenei rendezvények viszont egyáltalán nem kaptak teret. Ezt Gulyás Gergely miniszterelnökségért felelős miniszter azzal indokolta, hogy utóbbiak esetében komoly problémát jelentene az alkoholfogyasztás. Többször elhangzottak olyan utalások is (nem csak a politikusok szájából), hogy a zenészeknek más pénzkeresési lehetőségek után kellene nézniük a járványidőszakban. Az ilyen típusú kijelentések ihlették meg a népszerű magyar paródiagyárost, Polgár Petit is, aki Co-Vidám nyár című dalában teszi fel a kérdést: „Te elküldesz kapálni, ha nem tudok megélni, / Majd ha neked nem lesz melód, én meg küldjelek el zenélni?”

A vírussal kapcsolatos témák a külföldi előadókat is megihlették. Az ugandai Bobi Wine és Nubian Li Corona Virus Alert címmel adott ki közös számot, amelyről első hallásra nem tudtam eldönteni, hogy valódi figyelmeztetés vagy ironikus üzenet, a közepére viszont eldőlt, hogy az előbbi. A veszély komolyságára igyekeznek békés stílusban figyelmeztetni. Ez csak egy példa a több tízezer karanténklip közül, amelyek néhány hónap alatt unalmassá is váltak, mert túl sok volt már belőlük.

Fontos megemlíteni, hogy a zenészek helyzete mellett a fogyasztók hallgatási szokásai is megváltoztak. Ezt saját magamon is észrevettem. Az elmúlt években nagyrészt videómegosztókon hallgattam zenét, most viszont a közösségi oldalakon is jobban odafigyelek kedvenc előadóim online közvetítéseire és eseményeire. Több alkalommal kellett karanténba vonulnom, ez idő alatt pedig unaloműzés céljából hosszú idő után ismét elkezdtem zenecsatornákat nézni a tévében. Élő zene hiányában gyakorlatilag minden olyan platformmal elfogadó vagyok, amelyen jó minőségű tartalmak vannak és könnyen elérhető.

Úgy tűnik, hogy a zenészeknek még jó ideig be kell érniük a streaminggel, adott esetben a raktárkoncertekkel. Előre nem látható, hogy mikor normalizálódhat a helyzetük. Nekünk, fogyasztóknak pedig emlékezetes élő koncertélményeink sóvárgó felidézésével.

Szesszió. Milyen fura szó!

by Lőrincz Szidónia | | Szesszió. Milyen fura szó! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Elmélkedős,Slider

Szesszió… Ige vagy igekötő, melléknév vagy főnév? Milyen fura szó. Né, egy légy a falon. Vajon januárban még életképesek a rovarok? Nem, neked ide kell koncentrálnod. Összpontosíts! Hogy is volt? Rádiós műsorok ezen a héten, de várj csak, hiszen aznap van egy másik vizsga is! Miért nem készültem az ünnepek alatt? Te jó ég, ez túl sok! Ott kell hagynom az egyetemet, nem bírok megtanulni ennyi mindent. Neeee, neked ide kell koncentrálnod. Koncentrálj! Egyetértetek? Olyan jól telt a karácsony, és én megint nem tanulhattam a tavalyi tapasztalatból, hogy szünidő elején egyet pislog az ember és máris szesszió.

Milyen fura szó.

Idén megfogadom, hogy tanulok, bizonyítok magamnak, valahogyan csak kibírom. Miért nem tudunk ilyenkor kicsit lazábbak lenni? Miért nem tanulunk lépésről lépésre, miért van az, hogy vizsgaidőben sosincs képben senki semmivel? Az online oktatás még jobban megzavar. Nagyobb a kavarodás a fejemben, mint múlt évben. Egyik óráról belépni a másikra, jegyzetelni, közben érkezik a szállító, hozza a csomagom, gondolom magamban „milyen jó, hogy itthon voltam”… Szólítanak, de a kérdésről lemaradok, csak a nevemet hallom. Minden, ami körülöttünk forog, figyelemelterelés. Minden ellenünk van. Aztán elérkezik a szesszió, és a stressz átveszi felettünk a hatalmat.

Szesszió. Milyen fura szó.

Biztos, hogy minden egyetemista egyetért most velem. Neked is elmúlt most minden örömöd, örömforrás sincs. Kényszerítened kell magad leülni és tanulni. Egy papírért. Szükségem van arra a papírra. Szükségem van a sikerélményre, arra az érzésre, amit a szesszió vége ad. Megcsináltam! És nem akárhogyan. De addig el kell telnie annak az időnek, ráadásul hasznosan, hogy többnek érezhessem magam. Önmagamnál. Attól, hogy képes vagyok akármire.