Campus

ünnep

Karácsony, a hízás ünnepe

by Nagy Kriszta | 2019. 12. 25. | Karácsony, a hízás ünnepe bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Kivetítő,Slider |

Töltött káposzta, csülök, halászlé és zserbó, a karácsonyi vacsorák elengedhetetlen fogásai. Minden háztartásban elkészül ilyenkor egy-két nehéz étel, amiből néhány falat is bőven elég lenne, mi mégis teletömjük magunkat, hogy nagymama elégedetten mosolyogjon ránk. Az ünnepi időszakban egymást érik a partik és családi összejövetelek, ráadásul a rokonoktól és ismerősöktől annyi édességet kapunk, hogy az új év kezdetén akár kisboltot is nyithatnánk. Az értelmező szótárban a karácsony mellé nyugodtan be lehetne ékelni az elhízás szót is, hiszen a két fogalom már kézen fogva jár. De mit lehet tenni? Elkerülhetjük a plusz kilókat?

A válasz rövid, és egyszerű: igen. Persze ez gyakorlatban korántsem ilyen könnyű, hiszen ellenállni annak a sok finomságnak kész kihívás. Ha mégis úgy döntöttünk, hogy idén formában tartjuk magunkat, akkor sem kell lemaradnunk az ünnepi lakomáról, csupán mértéket kell tartanunk.

Kisebb tányérokat használva az adag is kevesebb lesz. A telepakolás illúziója megnyugtathat, és a szűkösebb férőhely miatt a kalóriabevitelünket akár meg is felezhetjük. A puffadást és az esetleges hasfájást is elkerülhetjük, ha lecsökkentjük a bevitt ételmennyiséget, valamint energikusabbak maradhatunk, hiszen nem tör ránk a food-coma jelenség.

A régi, házias receptek újragondolása is segíthet alakunk megtartásában. Nem mindegy, hogy milyen halat teszünk a halászlébe, zsíros vagy sovány hússal töltjük-e a káposztát, vagy hogy milyen kenyeret választunk az étkezés mellé. Azzal is kicselezhetjük a saját étvágyunkat, ha a falatozás előtt megiszunk egy nagy pohár vizet, így kevesebbet tudunk enni.

via GIPHY

   Nemcsak az ételekkel, de az alkoholos italokkal is vigyázni kell az ünnepek idején. Hajlamosak vagyunk ilyenkor túlzásba vinni az alkoholbevitelt, ami nemcsak súlygyarapodást idézhet elő, hanem más egészségügyi problémákat is. Ha a nagymamánál, a szomszédnál és az anyósnál is megkínálnak sörrel-borral-pálinkával, meg kell tanulnunk illedelmesen visszautasítani, szem előtt tartva testünk épségét. Egy pohár bor vagy rövid ital természetesen nem árt, de figyelnünk kell a mértékre, hiszen hiába mondunk le az ínycsiklandozó ételekről, ha az italokkal dupla annyi kalóriát viszünk szervezetünkbe.

Mi a szokás egy szomorú ünnepen?

by Mátyás Orsolya | 2019. 11. 06. | Mi a szokás egy szomorú ünnepen? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | KultúrHaus,Slider |
„Azoké, akiket elengedtünk egyszer, de mivel az emlékeiktől nem tudunk, és nem is akarunk megválni, egyet a ki tudja hány napunkból nekik ajándékozunk. Elmegyünk a sírokhoz, virággal vagy anélkül, gyertyával vagy anélkül, és megállunk."
Mátyás Orsolya

Meglepetésemre arról olvasok tovább, hogy valóban van olyan ország, legyen ez például Mexikó, ahol a családok ezen a napon együtt ünnepelnek halott családtagjaikkal, ajándékot visznek nekik, a sírokat papírmasékkal és álarcokkal díszítik, piknikeznek, iszogatnak, mert náluk ez sokkal inkább az összetartozásról szól, mint a halottjaik siratásáról.

Furcsának és kicsit ijesztőnek találom mindezt…

Lehet, hogy csak a „belém nevelték”-re hagyatkozhatok, de úgy gondolom, hogy ez a nap nem az ünneplésről szól, nem egy, a többihez hasonló ünnepnap. Ilyenkor nincs helye a pompának, a hangadásnak, sokkal inkább annak, hogy egy kicsit elcsendesedjünk, magunkba forduljunk, és emlékeket idézzünk, minden olyan okos érvet elfelejtve, hogy sok a dolgom vagy máskor miért ne tehetném ezt meg.

Mégis sokan érvelnek hasonlókkal, ha egyszerűen lusták vagy mást csinálnának november elsején. Hiányzik a tisztelet. Az emberek egyre kevésbé tudják takarni, hogy nem bírnak eleget tenni a szokásnak, amit igazából senki sem vár el tőled vagy tőlem. Nem kényszerítik, hogy részesei legyünk, de a legtöbben belülről érzünk késztetést arra, hogy hagyományként helyet adjunk neki az életünkben.

Egyesek például közösségi oldalaikon „tartják” a halottak napját. Mint karácsonykor a fényekben gazdag fa fotóját, úgy most sírkövek túldíszített, pompázatos képét posztolgatják. Talán tényleg van abban valami, hogy néhány lájk, meg reakció pótolni tud öleléseket, biztató szavakat, együttérzés – ám ilyen helyzetben egy ilyen kép számomra arról árulkodik, hogy valaki emberi, önző módon a saját lelki békéjének megtalálására használja ki ezt a napot.

 

A halottak napja, amint azt a neve is mondja, a halottaké. Azoké, akiket elengedtünk egyszer, de mivel az emlékeiktől nem tudunk, és nem is akarunk megválni, egyet a ki tudja hány napunkból nekik ajándékozunk. Elmegyünk a sírokhoz, virággal vagy anélkül, gyertyával vagy anélkül, és megállunk. Megállunk örülni annak, hogy velünk voltak és igenis merünk szomorúnak lenni ott bent egy kicsit azért, amiért már nincsenek köztünk.

Ez az egyetlen szomorú ünnepünk, amit meg is kell hagyni csendesnek, gyászosnak, mert ha el tudjuk fogadni, ha nem, az elmúlásról szól. Arról, hogy elvesznek életek, arról hogy van olyan, aki csak percekig tapasztalhatja, mit is jelent élni. A tiszteletnyilvánítás egyik leggyönyörűbb formája velük szemben, ha emlékeinkben tovább éltetjük őket.

Nem kell, hogy hetekig meghatározza hangulatunkat a november elseje, hogy túlságosan belemélyedjünk a szomorkodás sötét bugyraiba. Egy napról szól, aminek meg kell adni a módját. Ilyenkor úgy kell halknak lenni, mint hangosnak más ünnepek alkalmával.

 

kiemelt kép:

unsplash-logoZoran Kokanovic

Téli melankólia, karácsonyi ébredés

by Ferencz Alpár | 2018. 12. 24. | Téli melankólia, karácsonyi ébredés bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Kivetítő,Slider |

Csodás, holdvilágos alkonyon köszönthetjük önöket, kedves olvasók, a hőmérő mínusz 10-et mutat, madár nem csiripel, napsugár nem melegít, Kolozsvár utcáin pedig tátongó üresség jelzi a nép bosszúságát… Csak néhány dagadt taxi burrogása töri meg a vészjósló csöndet. Azt a csöndet, amellyel igen gyakran találkozhatunk a művészet színpadán: a vihar előtti csöndet, s ha úgy tetszik, balladai homályt. Olyan homály ez, amely ürességénél és jelentéktelenségénél fogva játszik úttörő szerepet a teljes, átfogó kép szerkezetében: a vihar előtti csöndet… hát… kitalálhatták… vihar követi. Hamarosan jön a karácsony… Teljes cikk

Balázsék karácsonya

by Site Default | | Balázsék karácsonya bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Mifolyikitt,Slider |

Karácsony napján a nagyszülőket szoktuk meglátogatni. Mise után édesanyám szüleinél kezdünk, oda fut be az egész család, ami két nagyszülőt, négy gyereket (+4 házastársuk) és nyolc unokát jelent, és legújabban (szerdától) egy dédunokát. Háromszor is újraszámoltam, mert hihetetlen, hogy beférünk ennyien, ennyi generáció, és ennyiféle ember egy átlagos méretű nappaliba, de hát egy család vagyunk. Teljes cikk

Hogyan éld túl az ünnepeket, ha Grincs vagy

by Vásárhelyi Melinda | 2018. 12. 22. | Hogyan éld túl az ünnepeket, ha Grincs vagy bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Kivetítő,Slider |

Te is csak annyit kértél Mariah Carey-től karácsonyra, hogy ne halld minden sarkon mézeskalács és fahéj illatú ominózus dalát? Tele van a hócipőd, és nem a Mikulás ajándékaitól? Akkor gratulálok, hozzád is kopogtat a szeretetről és családról elhíresült meghitt ünnep.

Teljes cikk