Rövid kis körkérdéseket tettünk fel nektek, egyetemistáknak az aktuális olvasmányaitokról. Hogy miért érdekes az, amiket szoktatok olvasni pont most? A válasz egyszerű. Április 15, Könyvturi | élőKönyvtár, a Kaszinóban. Ismerős már a téma? Igen, jól emlékszel, hogy olvastál már ilyet. A Perspektíva szerkesztői is készítettek egy ilyen körkérdéses cikket. Loptuk? Nem, nem loptuk az ötletet. Egy csapatban dolgozunk, mégpedig a Könyvturi | élőKönyvtár szervezőcsapatában. A két megjelent anyag között annyi csupán a különbség, hogy ők bölcsészkaros diákokat kérdeztek, míg mi bárkitől megkérdeztük, hogy van-e kötelező olvasmánya és azon kívül ideje olvasni.

Van-e háziolvasmányotok?

Műszakis hallgató: Nekünk csak első évben volt.

Ökológia szakos hallgató: Nekünk nincsenek kötelező olvasmányok.

Politológus: Ohhh, rengeteg. Elkezdve a klasszikus művektől, mint például Arisztotelésznek a Politikája, vagy Rousseau-é, meg ilyenek. Azon kívül minden más tantárgyból is van.

Gazdaság-infós hallgató: Igen, vannak szakkönyvek, amik programozással kapcsolatosak. Például van egy háromszáz-négyszáz oldalas tankönyv, ami csak arról szól, hogy hogyan kell egy bizonyos programot használni. Ezt nagyon nehéz anélkül elolvasni, hogy gyakorlatban is végeznéd.

Kommunikációs hallgató: Igen, politológiából főleg.

Film-fotó-média szakos hallgató: Nincsen.

   Melyik volt az az olvasmány, ami a legunalmasabb volt számodra?

Műszakis hallgató: Volt vagy hat könyv, de nem volt mind a hat unalmas. Egyet meg sem kaptam. Azt hiszem a Vak órásmester volt unalmas, ami egy szakkönyv.

Politológus: Ezek az olvasmányok nem feltétlenül unalmasak. Van például a Gender studies nevű tantárgyam, ahol feminista dolgokat tanulunk, ott elég érdekesek az olvasnivalók. Meg igazából a klasszikus művek is izgalmasak. Viszont a jogi olvasmányokat nem szeretem.

Gazdaság-infós hallgató: Egy webdesign-al kapcsolatos könyv. Mármint nem unalmas, de abból nem tanulunk semmit ha nem ülünk le a gép elé és nem csináljuk ugyanazt.

Kommunikációs hallgató: A legunalmasabb a Románia 19….úúú  már a címét sem tudom pontosan, de mindenképp a politikai olvasmányok a legunalmasabbak számomra.

Amikor nem szakkönyveket olvasol, miket szoktál olvasni?

Ökológiás: Wass Albertet. Mindenfélét, ami regény. Nem kötelezően magyar írótól. Sience fiction, mint például az Eragon, olyasmi mint a Harry Potter. Leginkább a piros pöttyös könyveket szeretem.

Műszakis hallgató: Általában szépirodalmat. Nem magyar írótól, de magyarul. Paulo Coelho és hasonlókat. Inkább romantikus regényeket.

Politológus: Most éppen Bulgakov Mester és Margaritáját olvasom, csak nagyon lassan haladok vele, mert minden este amikor már időm van rá, akkor olyan fáradt vagyok, hogy egy oldal után elalszom.

Gazdaság-infós hallgató: Nagyon szeretek mindenbe beleolvasni. Ez nem azt jelenti, hogy nem is olvasom végig, de szeretem, amikor van öt-tíz percem este, akkor egy novellácskát el tudjak olvasni. De ez nem azt jelenti, hogy nem olvasok el egy regényt is, de szeretem ha a vége és az eleje úgy megvan egyben.

Kommunikációs hallgató: Müller Péter útravalókat szoktam olvasgatni elég sokat.

Film-fotó-média szakos hallgató: Az interneten szoktam leginkább olvasni. Onnan szoktam szerezni az információ nagy részét. Könyvből verseket szoktam olvasni inkább. Romantikusakat, például az egyik kedvencem Mihai Eminescu.

Melyik volt az első könyv, amit elolvastál? Emlékszel még rá?

Ökológiás hallgató: Igen, egy kalózos mesekönyv volt, és a könyvtárban olvastam el. Nagy piros borítója volt, azt hiszem nagyobb volt a könyv, mint én. Ami igazi regény volt, az a Gücülke volt.

Műszakis hallgató: Regény és amit olvastam?? Hűűű… az Aranyalmára és a Csipikére emlékszem.

Politológus: Hát a gyerekmeséken kívül az igazi könyv, azt hiszem a Pál utcai fiúk volt, vagy A kis herceg.

Gazdaság-infós hallgató: Azt hiszem, hogy a Vuk, de nem biztos.

Kommunikációs hallgató: A két Lotti volt, amit elsőre kiolvastam.

Film-fotós hallgató: Óz, a nagy varázsló… nem, nem is, előtte volt az Alice Csodaországban.

  Kedvenc kortárs íród van?

Műszakis hallgató: Paulo Coelho, mert olyan dolgokat ír, amiket lehet máshol nem hallok, és jó gondolatok vannak benne az életről.

Ökológiás hallgató: Nincs, nem is igazán ismerem őket.

Politós hallgató: Kortárs írókat nem nagyon olvasok.

Gazdaság-infós hallgató: -Kedvenc kortárs íróm Paulo Coelho.

Kommunikációs hallgató: Müller Péter.

Film-fotós hallgató: Franz Kafka.

Ha a világ összes könyve egy helyen lenne, mit választanál?

Ökológiás hallgató: Wass Alberttől nincsen meg a Kard és a kasza, de nem biztos, lehet, hogy valami piros pöttyös könyv lenne… Vagy mondjuk a Csontváros mind a négy kötete, vagy a Harry Potter írójától bármelyik.

Műszakis hallgató: Nem tudom, szerintem valami romantikus lenne. Ha nem is pont Coelhot, de valami hasonlót.

Politós hallgató: Most George Orwellnek az Állatfarmját választanám.

Gazdaság-infós hallgató: Azt hiszem valamit Máraitól.

Kommunikációs hallgató: Egy olyan könyvet, ami mindent leír a rendezvényszervezésről.

Film-fotós hallgató: Egy olyan könyvet, ami a menedzsmentről ír le mindent és max 50 oldalas.

  Van kedvenc idézeted?

Ökológiás hallgató: A Tizenhárom almafa azzal kezdődik, hogy amikor Isten megteremtette az embereket, akkor megteremtette a románokat és a magyarokat. Ez nem volt jó, mert ha magyarok voltak az élen, akkor a románok nem dolgoztak, s ha a románok voltak a vezetők, akkor a magyarok nem dolgoztak. S ezért megteremtette a székelyt, hogy legyen aki dolgozzon amikor a magyarok, és akkor is amikor a románok uralkodnak.

Műszakis hallgató: A fiatalok már csak ilyenek. Maguk szabják meg a határaikat és nem kérdezik, hogy a testük bírja-e, de a testük mindig bírja. Paulo Coelho: Veronika meg akar halni.

Politós hallgató: Van egy verse Kányádinak, de nem fog eszembe jutni. Egy négy szakaszos vers és az utolsó szakasza valami ilyesmi: Jönnek ámítók és újabb ámítások… és aztán nem lesznek forradalmak.

Gazdaság-infós hallgató: „Nem, nem, nincs itt semmi magyarázat, semmi okoskodás, semmi mentség. Nincs itt semmi, csak puszta, merő szeretet. Nem tudta ő, miért, mi oka van rá? Csak szeretett.” Jókai Mór: Az arany ember

Kommunikációs hallgató: Ahol az életben nehézségeid vannak, ahol a legnehezebb, ott erősödsz meg a legjobban. Müller Péter

Film-fotós hallgató: Kaffkát nem tudok idézni, de mondok Edgar Allan Poe-tól. A szakállal kapcsolatos… nem tudom, hogy hívták a csávót, de mondták neki, hogy milyen fura. Erre kérdezi, hogy miért? Mert látszik az arcod – kapta a választ. Ez nekem nagyon tetszett.

Ha akármelyik regény vagy mesehős lehetnél, ki lennél?

Műszakis hallgató: Nem tudom, kinek a bőrébe szeretnék belebújni… Talán Hamupipőkéébe, mert szerény is volt, dolgozott is, és mégis…

Ökológiás hallgató: Én magam. Nem azonosulnék senkivel.

Politós hallgató: Kosztolányi Dezső Esti Kornéljával, mert mindig azt teszi, amit akar.

Film-fotós hallgató: Rejtő Jenő egyik regényéből a sráccal. Nem jut eszembe a neve. Mindig boldogság vezérelte. Ami tett, azért tette, hogy azáltal boldog legyen. Mindig tudta, hogy mi az a döntés, ami a boldogság fele vezet.

Iván és bandája számára 2016 januárja különlegesnek számított, hiszen az ünnepi kikapcsolódás után útra kerekedtek, Hollandiába és Belgiumba, majd rögtön utána hozzánk, Erdélybe látogattak el. „Életünk első olyan hónapja, amikor nem is játszottunk itthon. IZGI!”- írják a Facebook rajongói oldalukon. A Balcony TV szervezésében legelőször Nagyváradon, majd Csíkszeredában, Kolozsváron és végül Marosvásárhelyen adták a boogiet, s olyan teltházas koncerteket rittyentettek, amilyent illik. Legalábbis Kolozsváron. Janurár 30-án tehát a The Shelterben buliztunk, de előtte kicsit elbeszélgettünk a srácokkal, néhány kérdésemre pedig Vitáris Iván, a zenekar frontembere válaszolt.  

Na de előtte egy rövid leírás róluk…

1. februárjában alakult budapesti zenekar. Stílusukat alapvetően a ’60-as, ’70-es évek zenei világának, a rockzenének, a rock and rollnak és sok más szabad stílusú irányzatoknak az ötvözése határozza meg. Néhány kivételt leszámítva, dalszövegeiket angol nyelven írják. Állításuk szerint a banda még a gimnáziumban megszületett, eleinte más formációkban, majd 2010-ben csatlakozott hozzájuk az énekes, Iván, és a zenekar gitárosa, Balla Máté. 2013-ban elnyerték az MTV Music Awards legjobb magyar előadójának járó díjat, 3 albummal dicsekedhetnek, (tavaly decemberben debütáltak a legújabb The All Right Nows című lemezükkel), és számos daluk első helyen szerepelt az MR2 Top 30-as összeállításában, ilyen például a Take My Hand című daluk is.

… és akkor az interjú J

Sok mende-monda kering az Ivan & the Parazol név története körül. Mi az igazi story?

Ez egy nagyon egyszerű és unalmas történet igazából. Bex (Beke István) egy kicsit kialvatlanabb állapotban vezetett haza Budapesten. Akkor rengeteg elnyűtt plakát volt a városban, és az egyiken az állt, hogy „Ön pazarol”? – és egy ártalmatlan félreolvasás következtében jött a parazol, ami végül tök jónak tűnt. Aztán elkezdte összeilleszteni más szavakkal, majd SMS-ben kérdezte, hogy az Ivan and the Parazol jó név lesz-e, mert előtte hónapokig tököltünk a névválasztással. Aztán a történet értelmet nyert, szárnyalni kezdett s mindenféle magyarázatokat találtunk ki arra, hogy mit jelent az Ivan and the Parazol: hogy a napernyő megvéd minket a kívülről érkező rossz energiáktól, meg hasonló baromságoktól.

Nem is olyan rég, december 3-án debütáltatok a legújabb lemezzel. Mik az eddigi visszajelzések?

Eddig csupa jó visszajelzéseink vannak. Az egyik komolyabb, amit érdemes megemlíteni, hogy kéthete toplistás a záródala és egyben címadó dala, a The All Right Nows, valamint a közönség köreiben is azt vettük észre, és ennek kimondottan örülünk, hogy kezdik benne felfedezni azt az új ízt, meg azt az elképzelést, amit mi gyakorlatilag már az első két lemezzel is létre akartunk hozni. Az előbbiekben technikai és ilyen-olyan problémák miatt nem feltétlenül jött össze a teljes kerek koncepció, ennél az új lemeznél viszont ez nagyon jól megszületett, és ezt a közönség is érzi. Szerintem nagyon jól összeértek az alkotóelemek, úgy érzem sikerült megfőzni a jó csorbalevest.

Hallgatva a zenéteket, nekem egyből bevillantak a The Doors, vagy akár a Beatles ismertetőjelei is. Mennyire ihlet titeket az ők stílusviláguk és mondanivalójuk?

Minket nagyon inspirál ez a korszak, meg ezek a zenekarok is. Én azt gondolom, hogy ez egy jó adottság számomra, hogy nem egy tenor-egy magasabb hanghordozású- énekes vagyok. Általában, aki mélyebben énekel, meg vannak ilyen mélyebb témák, azoknak könnyebb felidézni ezt a világot. Igazából sok mindenkire lehet azt mondani, hogy úgy énekel, mint Jim Morrison, vagy hasonló felfogásban dobol, mint Bonham, és akkor az egy kicsit Led Zeppelines, vagy ugye ott van az orgona és akkor az már Deep Purple. Marha sok mindent rá lehet húzni, mi rock zenét csinálunk, annak is talán a gyökerekből táplálkozó formáját. Így bizonyos daloknál természetesen meg van az, ami volt régen is a Beatles esetében például, hogy egy olyan dalt írtak, ami Stones beütésű volt, és fordítva. Ezzel meg nem is volt semmi baj. És ennyi. Persze, hogy hatalmas inspiráció, miattuk kezdtünk el zenélni.

Mesélj a hollandiai kiruccanásról. Hogyan fogadott az ottani közönség?

Ú az nagyon jó volt. Mi az Eurosonic Noordeslag fesztiválon léptünk fel, ami Európának meg amúgy a világnak az egyik legnagyobb showcase fesztiváljai között van. Röviden összefoglalva ez arról szól, hogy eljönnek a világ minden tájáról zenekarok, akiket kiválasztottak, és a zeneipar szakemberei, fesztiválszervezők, bookerek, kiadók megnézik a koncerteket, és keresik a tehetségeket, akikkel a jövőben szeretnének dolgozni. Ez egyfajta tehetségmutató fesztiválja a szakmának. Akik ott fellépnek, azoknak lehetőségük van megismerkedni komolyabb producerekkel, kiadókkal, akik segíthetnek a karrier nagyobb felívelésében. Itt játszottunk mi, kétszer is felléptünk, és mindkét alkalommal tele volt a club. Az emberek nagyon élvezték, amit csináltunk, és sikerült is olyan szakemberekkel találkozni, akikkel a jövőben majd tudunk dolgozni. Természetesen minden ország közönsége között lehet látni a különbségeket: Magyarország és Erdély lelkesedése páratlan. Innen is, és Amerikából is jó tapasztalatokkal jöttünk haza, de ami igazán fontos számunkra, az az itthoni közönség szeretete. Olyan elemi energiával tudnak bulizni, mint senki más a Földön. Ezt pedig bátran kijelenthetem!

Amerikában merre jártatok?

Kétszer játszottunk az SXSV fesztiválon, ami szintén ilyen showcase, ez Austin –ban Texas államban, és voltunk még New Yorkban is.

Erdélyben megfordultatok már?

Nem, most vagyunk itt először.

No és van valamilyen erdélyi felmenőtök? Ezt csak úgy a poén kedvéért, mert általában minden magyarországi előadóról kiderül, hogy van itteni gyökere.

Hú nekem semmi sajnos. Az én családom, a Vitár egy morva eredetű ősi család, tehát inkább Csehország felé húz, a másik felem meg orosz. Dédnagytatám Moszkvában élt, és hát nem potyára lettem Iván, tőle örököltem ezt a nevet. A zenekar többi tagjánál sem tudok erdélyi gyökerekről, talán egyszer Simi mesélte, hogy neki van egy unokatestvére, aki Amerikában él, de itt született Marosvásárhely környékén. Na de biztos vagyok benne, ha nagyon pontosan lekövetnénk a családfánkat, akkor biztos akadna valaki, aki innen származik. Valószínű így kerül ki mindenkinek az erdélyi vér.

Milyen volt a buli Csíkban?

Őrületesen, úgy, mint egy fesztiválon. Hihetetlen energiát tudtak átadni nekünk, és reméljük vissza tudtuk nekik adni. Nagyon jól fogadtak minket, meg az, hogy ismerték a dalokat az hihetetlen élmény volt, úgyhogy eddig egy rossz szavunk nem lehet, mert zseniális az itteni közönség.

Mik a tervek a jövőre nézve?

A Eurosonic után mi a Benelux államokban fogunk majd fellépni, lehetőleg még gyakrabban és összefogottabban turnézni. Németroszág még egy olyan célzott ország, ahol elkezdtünk dolgozni, mert van ott egy kiadónk, a Hollandoknál is, úgyhogy ezen megy most a pörgés. Illetve természetesen a magyarországi turné kezdődik most az új lemezzel, így februárban megyünk majd Debrecenbe, s aztán még sok városba. Lesz több nagy koncertünk Budapesten is, és ki fogunk adni márciusban egy magyar dalokat is tartalmazó kis SP-t, egy két-három számos kis művet, amit majd reményeink szerint egy magyar nyelvű nagylemez is követ majd.

Könyvturi|élőKönyvtár néven szervezi meg kulturális eseményét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 2016. április 15-én, a Perspektíva és Campus diákújságokkal közreműködve. Első alkalommal a Perspektíva kolozsvári diákújság 2015-ös programjaként jelent meg, Perspi20 szalagcím alatt, idén viszont az EMKE ad keretet a rendezvénynek a sétatéri Kaszinó épületében.

Teljes cikk

• December 23-a  felkészülés a „Boldog Karácsonyt” posztokra.
•  A karácsony az a szintesztézia, amikor gyerekkacaj-illat száll a levegőben. Meg narancs.
• Sosem értettem, hogy az angyal honnan tudja, hogy melyik gömböket kell nálunk a fára akasztani.
• A karácsony az, amikor azt szeretnéd, hogy cukorbotocskák lógjanak a fáról, mint a Tom&Jerry-ben.
• Szukkos karácsony: Fanta Claus.
• Hazug karácsony: Hanta Claus.
• A karácsony a szeretet ünnepe – kérdezd csak a fákat!
• Karácsonyfafüggõ vagyok, mondta a gömb és felakasztotta magát.
• Harácsony. Ne vágjátok ki a fákat, mert azok tartják az eget!
• Nyári karácsony: Szánt a Klausz.
• Pánik-karácsony: Szent a Klausztrofóbia.
• Régebb adventi koszorú mellett kakaó, most meg a négy kályharózsán egy forralt bor.
• Karácsony az, amirõl minden ember úgy gondolja, hogy nem csak akkor kell kedves lenni.
• Kolozsvári Karácsony: Szent a Klausen.
• A karácsony az, amikor a terhelt hálózat miatt lassan mennek az sms-ek.Vagy amikor a tavalyi legviccesebb körüzenetet küldöd tovább.
• Ha fenyves ritkul, Karácsony közeledik.
• Áldott, boldog Karácsonyt Neked és a Családodnak!   Copy, paste, paste, paste, paste, paste, paste.
• Szado-karácsony: Bánt a Claus.
• Média karácsony: Happy Christ-MASS.
• A karácsony az, amikor mindenki hazamegy a városába, mint anno Jézusék.
•  A karácsony az töltöttkáposzta.
• A karácsony az, amikor a Télapó vatta szakállban énekli a csendes éjt. Vattafákk?
• Karácsonykor mindig csillagokat látok. Ha a fényszennyezés miatt igaziakat nem is, de legalább minden második póznán.
• Valamiért még mindig divat a vadkék, nyerszöld és virítópiros karácsonyi világítás. Miért, könyörgöm, miért?
• A karácsony az, amiről mamám mindig narancsokat mesélt.
• Karácsony az, amikor mindenki fizet a hajléktalanoknak, bár a templom lépcsőjéről elkergetik őket.
• A karácsony az az öregasszonyok cérnahangja és miatyánk az elsötétített templomban.
• A karácsony az, amikor végignézed a telefonkönyved, és nem érted miért van tizenöt egyforma „Zsuzsa” elmentve benne…
• Amikor alig várod, hogy végre 24-e legyen, hogy írhass már NEKI egy felettébb sokatmondó és mélyértemű „boldog karácsonyt”.
• Ha a nagyszüleid már évek óta nem ajándékot, hanem inkább pénzt adnak ünnepekkor, vedd tudomásul: megnőttél .
• Ha a nagyszüleid már évek óta kötöttsálat, mandarint és mikuláscsokit adnak neked, akkor vedd tudomásul :nekik sosem fogsz felnőni.
• Két fenyőfa beszélget : szerinted van élet karácsony után?
• Karácsonykor a szeretet formát ölt, én meg formát ölök. Pont.

Rövid pontokban értékelve a hétfő esti gólyabált valahogy így lehetne:

• A Florin Piersic mozi egész jó helyszínválasztás, nagy tér, jó hangosítás, megfelelő technikai ellátás
• Tetszett a Disney-világ tematika, jól lehetett rá építeni– amit a szervezők ki is használtak, sőt, a bálról hazatérve kedvem támadt újra nézni az összes Disney klasszikust
• A gólyácskák egytől egyig nagyon lelkesek voltak, jó szívvel állták a szivatós próbatételeket
• Maguk a próbatételek igazi gólyabálosak voltak, nem voltak rosszak, de nem is voltak agyon kreatívkodva – talán picit előnyben álltak a nyertes színisek
• A házigazdák (Antal Karola és Keresztesi Dávid ) nem voltak kellőképpen ellátva információkkal, de egész jól tartották a hangulatot, mozgalmassá tették az estet és jól improvizáltak – na azért Dávidnak volt egy-két előre gyártott poénja
• Külön hála, és naaagy lájk annak, aki a háttérzenéért felelt: nagyon jó bulit csinált a Gramatik
• Persze becsúsznak bakik, de hát az a legkevesebb, ezért ez az utolsó pont

Teljes cikk