Hovatovább egyre kevesebb újságot látni a bódékban. Mégis hová tűnnek ezek a forgatható papírlapok? Városban, jelen esetben Kolozsváron, csupán szerkesztőségekben láttam kézzel fogható újságot, na meg az egyetemen – de ott úgy teszünk, mintha őskori leletek lennének, régiségnek számítanának. Ma már bárminek utána lehet olvasni az interneten. Hát hol máshol? Hátha okosabbá válik az ember. A keresési találatokat átnyálazva felbukkant a Gyakori kérdésekre írt  egyik poszt. A komment szekcióban lapult a titok nyitja.

Mindenről a székely öregasszonyok tehetnek. Aki ott él, az jól tudja, falun az újság luxuscikknek számít – nem azért, mert nehezen beszerezhető, hanem mert annyi mindenre jó. Naponta jön a levélhordó, a díszes postaládákba dobja a számlákat, olykor a „kaflandos” reklámlapot, na meg az újságot. A konyhában természetesen ha nem is évek, de azért hónapok, hetek újsággyűjteménye tornyosul. Ezek vagy a kályha mellett, vagy az erre kitalált állványszerűségen hevernek. A friss újság kerül mindig legfelül. Miután az újonnan érkezett darabból elolvastatott a legfontosabb cikk (ami egyénenként változhat), az időjárás-előrejelzés, a vicc-csokor, a tévéműsor, továbbá megoldatott a sudoku és a keresztrejtvény, az újság egzisztenciális szerepe radikálisan megváltozik. Ilyenkor az öregasszonyok isteni szerepet vesznek fel: ők bírálják el, hogy melyik lapnak mi lesz a sorsa. A kevésbé szerencséseknek hasogatott fadarabokkal kell csapatmunkát végezniük, képességeiket és attribútumaikat összetéve tüzet teremtenek egy-egy gyufaszál közreműködésével. Másokat ablakpucolásra használnak – ez nem hosszadalmas munkafolyamat, de azért fájdalommal jár. Akadnak olyanok is, amelyeket csomagolásra használnak fel: az unokának pakolandó zakuszkás- és lekvárosüvegeket hírlapokba bugyolálják, nehogy valami bajuk legyen az út során. A papír üti a követ! Amely újságpapírokat a sors hosszabb élettel áldott meg, azok teafüvek szárításában játszanak kulcsfontosságú szerepet. Vagy bármi más szárításában. Legyenek azok magvak, gombák, bármik. Ez az élet rendje. Az elrongyolódott vagy már különösen megviselt, kiszolgált újságok előbb vagy utóbb a kályhában, illetve a kukában landolnak.

Ilyenkor kicsit hülyének érzi magát az ember. Mennyi mindent meg lehet oldani egyetlen hírlappal! Ha bárki kétségbe esne otthon, hogy valamit nem tud megoldani a ház körül, annak a következőt ajánlom: vegyen a kezébe újságot, és olvassa el – előbb vagy utóbb feltalálja magát.

Gondolkodtál azon, hogy mi állhat bizonyos emberek tetteinek a hátterében? Érdekelt, hogy melyik az a cselekvés vagy kijelentés, ami egész életedre kihathat? Másképp élnél, ha tudnád, hogy az utolsó percekben számot kellene adnod mindenről? Ezen kérdések képezik A gyertyák csonkig égnek című alkotás alapkoncepcióját.

Vegyes fogadtatása ellenére az 1942-ben publikált regény válni a hazai és nemzetközi szépirodalmi kínálatban maradandóvá tudott. Többek között angol és olasz fordításával is találkozhatunk. A mű hűen tükrözi Márai Sándor művészi stílusát: nem odaillő igék használata, filozofikus mondatszerkesztés, lírai leírások, karaktertípusok és ellentétpárok.

A történetben két, életútja végén álló férfi találkozik egymással. A beszélgetőpartnerek, Henrik, az igazság harcosa, a hithű katona és Konrád, a „másféle ember”, a művész. Konfliktusukból egy halott nő képe emelkedik ki, a Krisztináé. Csonka dialógusok révén tárulnak elénk azok a kérdések, amelyekre negyven évet vártak, hogy feltegyék. A sztori során egyetlen szempontot ismerünk, a Henrikét. Nagymonológja, elemzései fedik le a többi karakter szándékait, cselekedeteit. Éjszakába nyúló kommunikációjuk legfőbb témái a megcsalás, a féltékenység, a barátság és az árulás.

Az elbeszélés visszaemlékezéssel indul, a ház cselédjével, Ninivel folytatott párbeszéd keretbe zárja. Megismerjük a kezdetek kezdetét, és fokozatosan építkezünk a csúcspontig, a gyilkossági kísérletig. A társadalmi kötöttségek ellenére az arisztokrata és a szegény nemes gyermeke barátságot köt. A mód, ahogy Márai Sándor a közöttük kialakuló kapcsolat mélységét taglalja, ahogy mindent együtt éltek meg, szerelmi szálat is sejtet másodlagos értelmezésben, bár a szerző a cselekményt teljesen más vonalon vezeti tovább.

Felnőtt korukra differenciáik egyre jobban kiütköznek. Míg Henrik tökéletesen beilleszkedik a társadalmi konvenciókba és élvezi hivatását, addig Konrád csak kényszerből választja a katonai pályát, idegen a világban, amiben létezik. Önmagát a bűnösnek számító zenében, a szenvedélyben találja meg. Az alkotásban a zene a közösségteremtő ereje mellett falat képez két embertípus között, elidegenít egymástól két csoportot: az érzőkét az értőkétől.

Barátságuk ennek ellenére még akkor is töretlen, amikor Henrik megnősül. Egy nap azonban azzal kell szembesülnie, hogy bizalmasa fegyvert szegez rá egy vadászaton, másnapra pedig elhagyja az országot. Barátját kutatva Henrik felkeresi annak birtokát, és ott találja saját feleségét. Abból adódóan, hogy az asszony milyen ismerősen mozog a helyiségben, ahol Henrik először tartózkodott, szerelmi háromszög kínzó képe rajzolódik ki előtte. A házasok attól a naptól kezdve külön élnek.

Negyven évvel később a kezdetleges vádlott és vádló felállást Henrik analízise megbontja. Kérdéseit legtöbbször mesélőnk saját maga válaszolja meg. Ennélfogva a bosszúvágy átvált hősies igazságkeresésbe, majd egyfajta béke és búcsú keverékévé alakul. Márai Sándor mindezek mellett képes végig fenntartani a feszültséget, fokozatosan adagolni a drámát, amire nem is számítottunk, de akad.

A könyvben az író megjeleníti a monarchia korabeli Bécs korrajzát, szemlélteti a Magyarországon élő vidéki nemesség környezetét, helyzetét. A paradoxonok, párhuzamok, ellentétek hangsúlyosak. Élők vitatkoznak egy halott nőről, a bukott világrend árnyékában. Dicsőítik a keresztényibb múltat, ahol a felszarvazott méltósággal viseli a csalást, ahol a jellem az erkölcsi piedesztál csúcsa, pedig életük végére mindketten hasonló vétségekről vallanak.

Górcső alá venném még Márai Sándor női karaktereinek, különösen Krisztinának a jellemvonásait. Ő a kiszolgáltatott feleség, aki inkább hálából, mint szerelemből megy férjhez. Titokban lázad a rendszer ellen, de az első buktató után belekeseredik státusába. A nő, aki naplójával mindvégig az őszinteségre törekszik, aztán akad valami, amit már nem mer elmondani. Az áldozat, akit mindkét szeretett férfi elárul és magára hagy. Krisztina elég passzív figura, mégis képes ennél több lenni. Kísértetként köti össze a férfiak életét, emlékeit, múltját. Krisztina naplója lenne minden titok nyitja…

A könyvből filmes adaptáció is készült (elérhető a Videán). Képi világ szempontjából a minőség elég rossz. A képernyőn idős karaktereket láthatunk, ami kissé szokatlan, de elfogadható lenne, ha profibb színészi játékkal társulna. A fontosabb szereplők: Avar István (Henrik), Agárdy Gábor (Konrád), Tompos Kátya (Krisztina), Csernus Mariann (Nini).

Számomra a könyv 8/10. Mindenkinek ajánlom, aki elgondolkodtatót szeret olvasni. Ez alól kivételt képeznek a vegetáriánusok. Az iromány a vadászat élvezetéről szóló elmélkedést is tartalmaz.

Joggal tölthet el a büszkeség, ha a Saul fia fogadtatására vagy a velejéig hátborzongató Post Mortemre, az első igazi magyar horrorra gondolunk. Nekem viszont a magyar film nem igazán a velem egyidős vagy nálam fiatalabb alkotásokat jelenti, nem a nemzetközi díjakkal elhalmozott, kritikákkal illetett műveket. Számomra a magyar film a múlt század eleji fekete-fehér mozgókép. S mert április 30-án volt a magyar film napja, a kevésbé közismert ünnep tiszteletére álljon itt egy bevallottan szubjektív válogatás öt régi magyar filmmel, amelyeket szerintem mindenképpen érdemes megnézni egy nyugodt vasárnap délután.

A kölcsönkért kastély (1937, rendező Vajda László)

Nehéz a szegénynek, nehéz a gazdagnak, de a legnehezebb, ha a vagyon gátol a szerelemben – tudjuk meg a filmből. Ilyen helyzetben nagy haszna lehet a rokonságnak, egyiknek a jelenléte, másiknak a távolléte segít. Vajda László filmje könnyed, fordulatos és mulattató, látunk benne nagyvárost és tanyát, vonatot és szekeret, anya-lánya, apa-lánya, apa-fia kapcsolatot, viszályt és kötelékeket a Gruber és Koltay családban, szerelmet, szerenádot, oroszlánt, disznókat és sertéseket vegyesen. A film bemutatja, hogy a pénz nem tényező az ember boldogságában, mindegy, hogy sokat vagy keveset birtoklunk. A kölcsönkért kastélyban Kabos Gyula, Turay Ida, Tolnay Klári és Ráday Imre jut a legnagyobb szerephez, de a két Koltay testvért alakító Vaszary Piriről és Rajnai Gáborról sem feledkezhetünk meg.

Katyi (1942, rendező Ráthonyi Ákos)

Színház az egész világ, mondta Shakespeare és adaptálta életében Varga Kató (Tolnay Klári), a Katyi című film főszereplője. Egy félresikerült meghallgatás és maró kritika után a főhős ugyanis úgy dönt, bosszút áll az őt lenéző, semmibe vevő Geszti Péteren (Bilicsi Tivadar). A férfi ajtajánál hagyott gyermeket sajátjának vallva a házhoz szegődik, és felölti az életét elvetni kívánó, ugyanakkor komikus nincstelen parasztasszony alakját. Geszti addigi (szerelmi) élete a feje tetejére áll, miután befogadja Katyit, aki azt vallja magáról: nem a cipője csámpás, hanem a járása, azért szeretett belé az ura. Ez a film – az előzőhöz hasonlóan – vígjáték; számomra a legmulattatóbb mégis az volt, hogy az 1942-ben készített magyar filmben „cameót” láttam, amikor az egyik – amúgy a filmben szereplő – színész néhány perc erejéig önmagát alakítja.

Maga lesz a férjem (1937, rendező Gaál Béla)

Ha magyar lány nyélbe üthet egy házasságot amerikai fiúval, akkor bizony nem teketóriázik. Hiszen egy férfit nagyon könnyű hazugsággal megfogni. Megtartani ugyanabban a kitalált történetben azonban már nehéz feladat. Margit (Ágay Irén) olyannyira ragaszkodik a Hajmássy Miklós által alakított Bobbyhoz, hogy nem szégyell odaállítani dr. Dobokay Gábor (Jávor Pál) ügyvéd lakására, hogy közölje vele: egy hazugságnak köszönhetően ők férj és feleség. Értelemszerűen a hazugság, természetéhez híven, hosszú időn keresztül egyre bonyodalmasabb, követhetetlenebb lesz a beavatottak és a beavatatlanok számára, kitalálói, továbbvivői pedig nehezen bírják a súlyát. Ezt a filmet szerintem főleg a mellékszereplők miatt érdemes nézni, hiszen Kiss Manyi Veronikája, Csortos Gyula Szilvesztere vagy Kabos Gyula dr. Balog Elemér elmeorvosa nélkül az alkotás nem lenne ennyire szórakoztató.

Lovagias ügy (1937, rendező Székely István)

Egy pofon sosem csak pofon. Egy pofon megaláztatás, becsületsértés, bűn. Aki bűnt követ el, annak pedig – legjobb esetben lelkiismerete szerint – vezekelnie kell. Ezt teszi a filmben Milkó Pál (Ráday Imre), aki úgy akar anyagilag segíteni az általa megsértett Virág Andoron (Kabos Gyula), hogy beköltözik a családja kiadó szobájába, ellátja őket finom házi koszttal (a családja minden valószínűség szerint a disznóval egyidejűleg szardíniát is öl), és közben bujkál, ha a papa otthon van. A film azon túl, hogy megnevettet, hitelesen ábrázolja a kor erkölcsét, megmutatja, mennyit ér a becsület, és mit jelent, ha valaki a miénkben kárt tesz.

Meseautó (1934, rendező Gaál Béla)

Az örök klasszikus. Kétlem, hogy lenne olyan magyar ember, aki ne hallotta volna az említett film dalát, ne látta volna az eredeti művet vagy a 2000-ben készült feldolgozást. Részemről ragaszkodom a múlt századi verzióhoz, vallva, hogy Kabos a valaha volt legjobb magyar vígjátékszereplő. A filmnek meg elég oka van híresnek lenni fogyasztói körében: a mű sztárja a Horch 780-as autó, amelyet nem tudna megengedni magának Kovács Vera (Perczel Zita) kisasszony havi nyolcvanért az irattárból. Szerencséjére a főnöke, a hírhedt nőcsábász, Szűcs János vezérigazgató (Törzs Jenő) megveszi a járművet, elhitetve a naiv lánnyal, hogy az a szalon ajándéka, ő pedig sofőrnek szegődik mellé. Adott tehát a tehetős rosszfiú, aki a szerelemért jó útra tér, az ártó erők az irigy kollégák személyében, és a lány, aki bizonyos szinten kiválasztottnak számít a meseautójával és a karizmatikus férfi teljesen neki szentelt figyelmével. Klisés, de valljuk be, néha egy óra elcsépelt, de szórakoztató történet nem árt senkinek.

Néhányszor elgondolkodik az ember azon, hogy ennyi és ennyi pénzből mit tudott vásárolni régebb és most. A gazdasági tényezőktől ilyenkor érdemes eltekinteni, hisz nem tehetünk ellenük semmit (vagy ha igen, akkor nagyon keveset), maximum csak szomorú vagy éppen dühös lesz az ember. De akkor mégis mi értelme ilyeneken elmélkedni? Vagy miért szoktunk?

Ismerjük azt az elcsépelt mondást, hogy az egyetemisták ritkán látnak pénzt – vagy valami ilyesmi. Elsőéves hallgatóként sokszor én is befogom a fülem, ha valaki ezt kezdi mondani. Az aranyköpés végéről mindig lemaradok. De jobban belegondolva…

Ha egy nap úgy kelne fel az ember, hogy biztonság, étel, ital miatt nem kell aggódnia, de csak három lej van a zsebében, akkor mire költené? Mit lehet venni ebből az összegből? A pesszimisták már meg is válaszolták magukban a kérdést: semmit. Részben igazuk is van. Na de… Van, aki kis szelet csokoládét vagy egy üveg üdítőt vesz belőle – de az alapvető szükségletek miatt nem kell aggódni, ergo nem nagyon éri meg ez a vásár. Van, aki feltölti a tőzsdepiacra azt a három lejt, majd hónapokat felölelő manőverekbe kezd, hogy el ne veszítse, és lehetőleg hasznot is húzzon belőle. Hát, nem annyira hívogató, de meg lehet próbálni.

Vajon van olyan, aki abból a három lejből, mondjuk úgy, szeretné megismerni hazája kultúráját, vagy annak legalább kis részét? Hogy miként éltek, nevelkedtek, öltözködtek a felmenői. Milyen kézimunkákat készítettek, kellett készíteniük. Hogyan hímeztek, varrtak, szőttek. Mikor mi volt a divat, mi volt a szokás. Mit volt szabad és mit nem szabadott egy kisasszonynak tennie, hordania. Ugyanez az ifjakra. Mégis hogyan lehet három lejből megismerni a kultúránkat? Az ember mindennap rákacsint egy-egy múzeumra, antikváriumra, ha éppen a főtéren vagy a környékén sétál. Mindenkivel megeshet, hogy csak néz, de nem lát. Sajnáljuk az időnket, de kis szerencsével és türelemmel értékes lépcsőfokokat tehetünk meg afelé, hogy megismerjük azt, ami körülvesz minket. Azt, amiben élünk. Azt, amit ránk hagytak. Olyan gyorsan történik minden a világban, hogy olykor elfelejtünk meg-megállni és a múltba tekinteni. 

Otthoni környezetünk kiválóan tükrözi az aktuális lelki állapotunkat és jellemünket. Ez nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy életünk nagy részét lakásunkban töltjük. Ott pihenünk, táplálkozunk, tisztálkodunk, sőt, napjainkban már sokszor otthonról végezzük a munkát is. Éppen ezért fontos, hogy olyan környezetet alakítsunk ki magunk körül, amelyben rend és harmónia van, hiszen lakásunk nem csak szimbolizálja, hanem befolyásolja is jellemünket. Ehhez pedig ideális útmutatóként szolgálhatnak a Feng Shui szabályai, amelyek betartásával egy kellemes otthont teremthetünk magunk számára, ezáltal pedig harmóniát és egészséget vonzunk be életünkbe. 

Pontosan mi a Feng Shui?

A Feng Shui (Fengsuj) a tárgyak és a tér elrendezésének ősi kínai művészete a környezet harmóniájának és egyensúlyának elérése érdekében. Az Ég és a Föld törvényszerűségeinek megfigyelésével és alkalmazásával segít az ember és a természet közötti összhang megvalósításában. A hagyományos Feng Shui célja a legmegfelelőbb lakhely meghatározása a környező táj és terepformák elemzésével – a módszer a föld jellegzetességeinek megfigyelésén illetve a lakhelyek megfigyelésén alapul. Tehát létezik beltéri és kültéri Feng Shui, azonban a beltéri Feng Shui sokkal könnyebben irányítható, így a szakértők is elsősorban ennek kialakítását ajánlják kezdőknek. 

A Feng Shui alapelve

A kínai filozófiában a Chi az a pozitív energia, amelyet szeretnénk ápolni azokban a terekben, ahol élünk, dolgozunk és játszunk. Hasznos, ha úgy gondolunk a Chi-re, mint az élénkség, az ébredés és az öröm érzésére, amit akkor érzünk, ha bizonyos terekben töltünk időt. Ahhoz, hogy ezek az érzések létrejöjjenek, a Chi-nek szabadon kell keringenie egy térben. A Feng Shui ezeket az érzéseket a Chi áramlásának elősegítésével igyekszik fokozni. A chi áramlásának fokozása és a Chi elakadásának (Sha Chi) minimalizálása érdekében a cél az öt elem – víz, föld, tűz, fém és fa – egyensúlyba hozása egymással. 

Ennek az elvnek a működéshez pedig alapvetően két szabályt kell figyelembe vennünk.

Az uralkodó pozíció

Ha egy szobában vagy, az uralkodó pozíció az ajtótól legtávolabbi átlós ponton található. Erről a helyről tisztán kell látnod az ajtót. A feng shui szerint ez egy domináns hely, ezért ez az a pont, ahol a legtöbb időt kell töltened a téren belül. Minden helyiségnek van egy uralkodó pozíciója. Ha például a hálószobádról van szó, akkor az ágyadat érdemes az uralkodó pozícióba raknod, ha a dolgozószobát szeretnéd átalakítani, akkor az íróasztal kerül ide, a konyhában meg a tűzhely. 

Ezek a feng shui szabályok nem véletlenszerű javaslatok. Az ágyad téged képvisel. Az íróasztalod a karriered jelképe. A tűzhelyed a táplálékot és a gazdagságot jelképezi. Ezek mind fontos aspektusai az életednek, és megérdemlik, hogy tiszteletben tartsd őket azáltal, hogy a térben vezető pozíciót foglalnak el.

A Bagua térkép

A Bagua a Feng shui energiatérképe, jelentése „nyolc terület”. Mindegyik „gua” életed egyik kulcsfontosságú területére utal. Minden területhez sajátos formák, színek, évszakok, számok és földi elemek tartoznak. A Bagua segítségével kielemezheted otthonodat, és megtudhatod, hogy mely területek vannak leginkább összhangban az életed bizonyos aspektusaival. 

A Bagua-térkép használatához szüksége lesz az otthonod alaprajzára és egy iránytűre.  Otthonodnak alaprajzát 8 egyenlő részre osztod, majd ráfeded a térképet. Mindegyik rész megfelel a 8 területnek, a 9. pedig – a Yin Yang pont – az otthon szíve, amely energetikailag összeköti az összes többi területet, ez pedig a lakás középpontja kell legyen. 

Az öt elem

Ahogy azt már fennebb is említettük, a Feng Shui öt eleme a föld, a fém, a víz, a fa és a tűz. Ezek az elemek életed különböző szakaszait képviselik, és mind összefüggnek egymással. A Feng Shui célja, hogy ezeket az elemeket egyensúlyba hozza otthonodban és az életedben, így azt kiegyensúlyozva. Tehát az öt elemet úgy kell hasznosítsuk otthonunkban, hogy a Bagua térképet figyelembevéve a megfelelő helyekre a megfelelő elemeket hangsúlyozzuk ki. 

Miközben az öt elemmel dolgozunk, gondoljuk végig, hogyan mely területekre szeretnénk összpontosítani. Mely területek fontosak számunkra, mit kell megerősítenünk, és mely területekre összpontosítottunk túlságosan, a többi terület rovására. 

Föld

Tulajdonságok: földhözragadt, stabil, öngondoskodó.

Alak: lapos, négyzet alakú

Színek: barna, sárga, narancs

Területek: egészség, partnerség, tudás

Fém

Tulajdonságok: hatékony, szép, precíz

Alak: kör alakú, gömb alakú

Színek: fehér, fémszínek

Területek: gyerekek, segítőkész emberek

Víz

Tulajdonságok: áramló, változó, lefelé irányuló

Alak: hullámos, görbe

Színek: fekete

Terület: karrier

Fa

Tulajdonságok: vitalitás, expanzív, felfelé irányuló

Alak: téglalap alakú, oszlopos

Színek: zöld, kék

Területek: gazdagság, család

Tűz

Tulajdonságok: szenvedélyes, ragyogó, világító.

Alak: hegyes, háromszög alakú

Színek: vörös

Terület: hírnév

Pár hasznos tipp 

Most, hogy megértettük a feng shui alapvető elveit és öt elemét, készen is állunk arra, hogy ezt mind gyakorlatba ültessük. Bár minden kezdet nehéz, egy pár egyszerű tippel könnyen eligazításra találhatunk. Nézzük hát, hogy szobánként hogyan járulhatunk hozzá a Feng Shui kialakításához. 

Nappali

Ez az a hely, ahol összegyűlsz a családoddal és a barátaiddal. A kanapénak, a foteleknek és a székeknek egymással szemben kell állniuk, hogy beszélgetésre és kapcsolatteremtésre hívjanak. Ugyanakkor nagyszerű hely a zöld növényeknek is, amelyek behozzák a fa elemet, az életerőt, az együttérzést és a kedvességet.

Konyha

A konyhád a főzés, az étkezés és az összejövetelek helye. A feng shui-ban a konyha a táplálékot jelképezi, ezért fontos, hogy a konyhát rendben tartsuk. Fordítsunk különös figyelmet a hűtőszekrényre. A rendetlen hűtőszekrény gyakran megfelel a rendetlen elmének. Komposztáljunk, hasznosítsunk újra vagy dobjunk ki mindent, ami lejárt vagy már nem hasznos. Vegyük észre, milyen jó érzés, amikor eltakarítjuk azokat a dolgokat, amelyeket eddig kerültünk és próbáljuk meg ugyanezt a lomtalanítást az élet más területein is véghezvinni.

Fürdőszoba

A fürdőszoba az a hely, ahová azért jövünk, hogy megtisztítsuk a testünket, ezért fontos, hogy úgy bánjunk a fürdőszobánkkal, ahogyan a testünkkel szeretnénk bánni – figyelve a részletekre és tisztán tartva. 

A víz a gazdagság és a pénz áramlását jelképezi. Nem akarod, hogy a pénzed elfolyjon, ezért a víztakarékosság, a WC-ülőke és a fürdőszobaajtó becsukása mind segít megakadályozni, hogy a Chi a lefolyóba kerüljön.

Hálószoba

A Feng shui szabályai összekapcsolják a hálószobát az egészséggel. A hálószobád a biztonság, a pihenés és a megfiatalodás szentélye. A színeknek és az anyagoknak tükröznie kell ezeket a tulajdonságokat. Például a földes tónusú szőnyegek, kerámiák és kristályok nyugtató, stresszcsökkentő légkört teremthetnek, ez pedig javítja mentális és fizikai egészségünket. 

Kerüljük, hogy bármit is az ágy alatt tároljunk. Az ott lévő kacatok tudattalan gátlásokhoz vezethetnek. Például a csomagok és cipők a tudattalan számára azt a nyugtalanító érzést jelezhetik, hogy mindig úton van. A levelekről és régi barátokról/exekről őrizgetett képekről sem pozitív energiát szívunk le, úgyhogy ezeket is kerüljük, ha lehet. 

Bár inkább művészetnek nevezhető, mint kemény tudománynak, a Feng Shui elve a tér és az összes élettapasztalatod közötti kapcsolatról nagyobb tudatosságra és az élet fontos részeinek, köztük a családnak, a jólétnek, az egészségnek és a kapcsolatoknak a megbecsülésére képes nevelni. A Feng Shui által az életterekbe hozott szándékos változtatások a jólét érzetét keltik, és bizonyítottan pozitív hatással vannak az alvásra, a termelékenységre és az egészségre.