Bezzeg…

A magánélet egy kis áldozat a közösségi média oltárán

by Adorján Zsófia | 2020. 02. 23. | A magánélet egy kis áldozat a közösségi média oltárán bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Bezzeg...,Egyéb |

A késztetésemet, hogy minden számomra irigyelni való élményemet megosszam a nagyvilággal kezdte elfedni a vágyakozásom egy privát élet után, amely a mai világban már ritka árucikknek számít.

Üresen bámultam a kis dobozt, miközben próbáltam valami okosat kitalálni az első instagram képem alá. Arra gondoltam, ami akkor a legfontosabbnak számított: „Az egyetlen félelmem, hogy jelentéktelenné válok.” Honnan tudhattam, hogy ez a kis „caption” olyan lavinát indít, amely szinte minden második nap folytatódik az életem következő 4 évében?

 

A közösségi média mindig nagy szerepet játszott az életemben anélkül, hogy éreztem volna a negatív hatásait. Szerencsés vagyok, úgy neveltek, hogy tudjam az értékeim, amelyek voltak annyira szilárdak, hogy némi fürdő ruhás modell a Maldív-szigeteken nem vette el az önbizalmam. Mindig tudtam a szépet értékelni, anélkül, hogy a sajátom hiányát éreztem volna. Évekig posztoltam a véleményem, gyötrelmeim, felháborodásom vagy esetleg saját magam, hittem, hogy nélkülözhetetlen helyet foglalok el a követőim körében. De ezek a megnyilvánulásaim több jelentéssel bírtak, mint csupán az önkifejezésre való vágyam, folyamatos láthatóságban mértem az egyéni érdememet. A magánélet egy kis áldozat a közösségi média oltárán a biztos kedveltség és népszerűségért cserében.  A probléma akkor érte el a tetőfokát, amikor azt vettem észre, hogy a világot egy instagram kamerán keresztül látom. Nem értékeltem a jelent, hanem azt kerestem hogyan tudnám megörökíteni és „eladni” a pillanatot.


„A teljes élet titka az, hogy másokkal nem csak élünk, hanem kapcsolatban is állunk, mintha holnap nem lennének ott, mintha holnap nem lennénk ott” – mondta Anaïs Nin író. „Ez az érzés ritkasággá vált, és minden nap ritkábbá válik, a mai felgyorsult világban egy felületes ritmust értünk el, úgy gondoljuk, hogy több emberrel vagyunk kapcsolatban. Ez az illúzió becsaphat bennünket és azt érezhetjük, hogy mélyebb kapcsolatban vagyunk a mellettünk lélegző emberrel.”  Ezek a gondolatok mentén próbálom élni az életem, és a szorongást, hogy online legyek mindig és emlékezzenek rám, elnyomja a félelem, hogy emiatt nem élek meg minden körülöttem lévő pillanatot teljes szívvel és csak átsiklok az élet apró örömein egy felületes és nem létező valóság miatt.  Figyelem, hogyan halad az élet miként formálódik, és közben bámulom a környezetem apró kis csodáit, hozzáadva a saját „captionöm”.

Az éhezők viadala: kolozsvári kiadás

by Adorján Zsófia | 2020. 02. 18. | Az éhezők viadala: kolozsvári kiadás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Bezzeg...,Étrend,Slider |

Egy ködös hétfői reggelen, megfigyelhetjük egy kis kolozsvári lakásban, ahogy egy takaróba burkolozó sápadt egyed táplálék reményében kimerészkedik barlangjából. Ő lenne az egyetemista vizsgaidőszakban, aki már egy ideje a napot nem látta és nem is szeretné. A hűtő belseje leginkább az antarktiszi-tundrákra emlékeztet, a néhány hónapja ott heverő dobozokat meg az emberiség érdekében nem nyitja ki, nem lehet tudni milyen ismeretlen betegségek szabadulnának ki. Elkeseredetten konstatálja, hogy már pedig főznie kell, de ez egy ilyen kifáradt egyed számára egyenlő a biztos halállal. Néhány kimerítő perc után felcsillan a remény sugár: Food Panda A házhoz érkező a meleg ételnél jobbat nem is kívánhatna. Dehát hónapvége van, ez nem jelent mást mint, hogy már az első bulin sikerült felélni a havi keretet, így finanszírozást otthonról nem várhat. Minden elveszni látszik, itt az ideje megbékélnie a biztos pusztulással. Mikor már ki lehelné lelkét kulcszörgést hall, megérkezik a szobatárs. Mint fény az éjszakában, megmentve faját a kihalástól, akárcsak egy hős megszólal : „Hoztam mekit!”. 

Én, a stílustalan?

by Böjte Beatrix | 2020. 02. 07. | Én, a stílustalan? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Bezzeg... |
„Nincs stílusom, nincs ezer ruhám, nem járom a plázákat napestig, és nem támogatom a fast fashiont. Egyszerűen csak Beatrix vagyok."
BÖJTE BEATRIX
teljes cikk

Ne hívj szép lánynak

by Adorján Zsófia | 2020. 02. 06. | Ne hívj szép lánynak bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Bezzeg... |

Annyi csodálatos jelző között amit egy lánynak mondhatsz, mégis a „Szép vagy!” a leggyakoribb. Szinte senki sem érti miért nem akarom, hogy csinosnak hívjanak, annál sokkal több vagyok. Nem az én érdemem, ez egy olyan egyszerű dolog amivel születünk. Mondd, hogy vicces vagyok, okos vagyok. Mondd, hogy szétszórt, felelőtlen vagyok, bármit, ami több mélységgel bír mint fizikai adottság amit akárki észrevesz.

Valami ok miatt oly sok lány egyszerűen csak arra törekszik, hogy gyönyörű legyen. Kis kora óta megtanítják öltözködésre, sminkre és más nőiesnek tartott trükkökre. Lányok nőnek fel, akik hercegnők akarnak lenni, de trófea feleségként a második legjobbak lesznek. Ha nem érezzük magunkat gyönyörűnek, akkor értéktelenek vagyunk, mert a szépség és a kíválóság kéz a kézben jár. Minden nap küzdünk ezzel a irreális szépségszabvánnyal, amelyet a körülöttünk lévő világ állít be. A szép az, amire törekszünk. Nem érdekesek akarunk lenni vagy kedvesek, csak gyönyörűek, ennyi.

És pontosan mit fogunk kapni a szépségtől? Valaki majd egy kicsit vonzónak fog találni minket? Egy-két ingyen ital egy bárban? Noha sok mindent megtehetünk képességeinkkel és tudásunkkal, aggódunk amiatt, ahogyan kinézünk.

Nevess őszintén anélkül, hogy eltakarnád a szád, ne félj smink nélkül buliba menni, tegyél meg mindent szenvedélyesen, és éld meg a pillanatokat anélkül, hogy a kinézeted miatt aggódnál. A szépség abban a nyers erőben van amit nőként képviselsz. Dicsérd meg valaki bizalmát, lelkesedését vagy munkaerkölcsét. Nem csak lerázó, hanem kiszámítható bók is a szépség. Ez nem azt jelenti, hogy soha nem fogadj el bókot a megjelenésed miatt, vagy nem mondd el másoknak, hogy jól néznek ki, sőt. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a megjelenésünk nem az elsődleges kvalitásunk.

Kályha

by Krasznai Csongor | 2020. 02. 03. | Kályha bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Bezzeg...
„Szerény módon nem magamról fogok mesélni, inkább egy régi ismerősöm történetét szeretném megosztani."
KRASZNAI CSONGOR
teljes cikk