Mifolyikitt

Majd jövőre

by Krasznai Csongor | 2019. 12. 31. | Majd jövőre bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Mifolyikitt,Slider |

Oh, azok a mesés szilveszteri másnapok…! Az emberek többsége ilyenkor fogad meg dolgokat. Magának. Vagy másoknak. Például, hogy kevesebbet fog költekezni, többet fog a testi épségével foglalkozni, esetleg kevésbé lesz naiv. Miért pont ezen a napon? Mikor lennénk képesek nagy változtatásokra, ha nem egy nagy buli után, kiszáradva, fáradtan, az alkohol utóhatásaitól meggyötörve? Persze nem mindenki él az alkohol nyújtotta lehetőségekkel, de bizonyított tény, hogy az áruházakból ilyenkor fogy a legtöbb alkoholos ital, és elég nagy a valószínűsége, hogy amit megvettek, azt el is fogyasztják.

teljes cikk

Ridesharing, avagy így is lehet utazni

by Muszka Előd | 2019. 12. 18. | Ridesharing, avagy így is lehet utazni bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Mifolyikitt |

Már több mint négy éve meghonosodott Kolozsváron az alternatív személyszállítás (Clever taxi, Uber, Bolt). Bár küzdelmes évek voltak ezek, mára valamelyest sikerült rendezni a viszonyokat a különféle személyautós szállítási szolgáltatók között.

A „ridesharing” (autómegosztó, telekocsi) szolgáltatásokat
nyújtó alternatív cégek leginkább kedvező árérték-arányukkal nyerték meg
maguknak a felhasználókat. Az alkalmazásokon keresztül a nap bármelyik
időszakában igénybe vehető a szolgáltatás. Vitathatatlan előnye: nem áll fenn a
veszély, hogy egy „dészkurköréc” taxis városnéző túrát tart a mi pénztárcánkra,
alaposan felduzzasztva az amúgy is magas fuvardíjat. Az alkalmazások
segítségével nyomon követhetjük, hogy éppen merre jár az autó, ami értünk jön,
vagy esetleg milyen útvonalon kellene haladnia a sofőrnek, hogy az előre
megadott összegnél ne legyen több a fuvar díja. A fizetési rendszer is sokkal
átláthatóbb, mint a hagyományos taxiknál, kártyával és készpénzzel is lehet fizetni.
A sofőrök nem várják el a borravalót, mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy az
adott szolgáltatás megérdemel-e egy kis bónuszt.

Sokat segíthet mondjuk családanyáknak, akiknek nincs idejük
elmenni gyermekükért az iskolába, vagy csak a magánórára szeretnék
biztonságosan eljuttatni, majd onnan hazahozatni a gyereket. Mindezt egy
applikáció segítségével kivitelezhetik.

A konkurencia természetesen ezek között a cégek között sem
marad el. Egyes statisztikák szerint az Über csaknem 50%- ot veszített kolozsvári
felhasználói közül a népszerűbb Bolt javára. Ezt mi sem mutatja jobban,
minthogy az amerikai vállalatnak már nem éri meg fenntartani irodáját
Kolozsváron, így tavaly be is zárta kapuit mind az ügyfelek, mind az alkalmi
sofőrök előtt. Aki bármilyen észrevételt tenne, annak online van erre lehetősége.

Mennyit lehet keresni alkalmi sofőrként? Ez igen változó, és nem lehet általánosítani. Vannak jobb napok, esetleg olyan események, amelyek jelentősen növelik a forgalmat, de átlagban elmondható, hogy a romániai átlagbér nettóját lazán meg lehet vele keresni. A tavaly ősszel elfogadott, novembertől hatályos új „ridesharing” törvény szerint az alkalmi vagy akár főállású fuvarosoknak kötelező autójukat taxikhoz hasonlóan matricákkal ellátni, személyszállítási engedélyt beszerezni, utasbiztosítást kötni. Február elsejétől pedig minden alternatív szállítást végző autóban, ahol lehet készpénzzel fizetni, kötelező lesz az online pénztárgép.

kiemelt kép: unsplash-logo
Fikri Rasyid

Az álhírektől a rajzfilmekig

by Campus | 2019. 12. 11. | Az álhírektől a rajzfilmekig bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | kommnapok,KultúrHaus,Mifolyikitt,Slider |

A tizenegyedik Kommunikációs Napokon, mint ahogy a szervezők ígérték, az előadók tényleg tabukat döntögettek. Megtudhattuk például, hogy milyen reklámarcai voltak egykor a cigarettáknak, hogy hol lesz Székelyföld Disneylandje, vagy hogy mennyire hihetünk a szemünknek, avagy igaz-e az, amit Obama állított Trumpról.

teljes cikk

What hapPlanet? Animációskisfilm-forgatás az én szemszögemből

by Gebe Zoltán | 2019. 11. 28. | What hapPlanet? Animációskisfilm-forgatás az én szemszögemből bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Mifolyikitt,Slider |

Nem gondoltam volna, hogy egyszer többórányi mozdulatlan földönfekvéssel állhatok ki a környezetvédelem ügye mellett. Nemrég viszont lehetőségem volt erre, azt is megtapasztalva, hogy milyen a világ alulról szemlélve. Egy animációs workshopon történt mindez, amit a Zoom Studio két munkatársa, Kassay Réka és Vicsi Judith tartott az egyetem épületének stúdiójában. Régebben próbálkoztam néhány egyszerűnek mondható animáció elkészítésével, de fogalmam sem volt arról, hány különböző technika létezik erre és hogyan lehet ezeket kivitelezni.

A program elején hamar szembesültem azzal, hogy a vártnál kisebb volt az érdeklődés a tevékenység iránt, csupán öten vettünk részt rajta, tehát az előzetes tervekkel ellentétben nem kellett felosztani minket külön csoportokra, mind ugyanazon a kisfilmen dolgoztunk. A kétnapos foglalkozáson előbb elméletben ismerhettük meg a technikákat, ezután jött az ötletelés, majd a storyboard megrajzolása (ezt forgatókönyvként követtük a munka során). Az élőszereplős (szaknyelven pixillációs) animáció tűnt a leggyorsabban és talán legegyszerűbben megvalósíthatónak számunkra, érthető módon, hiszen 10 óra alatt nem egyszerű összehozni egy jó videót. Ha a sztoriban egy hús-vér ember is szerepel, akkor könnyebb lehet átadni vele bármiféle üzenetet. A manapság igen népszerű klímaváltozás témáját szerettük volna feldolgozni, felhívva a figyelmet a környezettudatosság fontosságára. A stop motion technika lényege, hogy apró mozgásokat fotózva, majd a képeket egymás mellé rakva áll össze a végeredmény.

Szóval szükség volt egy önkéntesre, aki vállalja ezt a szerepet, és mivel mindenki más inkább a tervezésben akart részt venni, jó szokásomhoz híven azonnal igent mondtam a lehetőségre, még mielőtt tudatosult volna bennem, pontosan mi is lesz a feladatom. Amikor elmondták, mindössze annyit kell csinálnom, hogy mozdulatlanul fekszem egy kiterített lepedőn és hagyom, hogy négy lány öltöztessen és vetkőztessen, miközben fentről készítenek rólam 200 képet, egyáltalán nem bántam meg a döntésem, sőt…

A kivitelezés általában mindig más, mint ahogyan azt elképzeljük, annak ellenére ismerem ezt be, hogy a forgatás az előbb leírtaknak megfelelően zajlott, és ez a része valóban nagyon élvezetes volt számomra. Egyáltalán nem volt titok előttem, hogy a hosszú ideig tartó fekvés nyugtalanító is tud lenni, ha nem váltogathatja az ember saját kedvére elhelyezkedési pozícióját. Általában egy percet sem töltök el mozgás nélkül, most viszont ennél jóval többet ki kellett bírnom. Olyan tényezők is felléptek, amivel előre nem számoltam, például az, hogy a reflektorok alatt egyes jeleneteknél télikabátban és három gatyában nem lesz túl kellemes a közérzetem, továbbá az is váratlanul ért, hogy a mindennapi életben természetes, megszokott mozdulatok a síkban nem minden esetben könnyen végrehajthatók. Emiatt néha elvesztettem a fonalat, legfőképp az elején, kellett egy kis idő, amíg belejöttem, hiszen lentről minden más. Az említett nehézségek ellenére sem panaszkodhatom túl sokat, hiszen azt el kell ismernem, hogy a munka oroszlánrészét a többiek végezték. Nem lehetett könnyű engem mindig az előző képhez viszonyítva pontosan beállítani vagy irányítani, és közben még a kellékek mozgására és a háttér mozdulatlanságára is figyelni. A fotózás után a következő szakasz a különböző, kézzel rajzolt természeti elemek kivágása volt, amelyeket utólag építettünk bele a sztoriba.

A munka befejezése után nem igazán tudtam mire számítsak, persze bíztam benne, hogy sikerült valami különlegeset alkotnunk. Egyáltalán nem csalódtam az eredményben, úgy gondolom, hogy az egyperces videóban érzékelhető az üzenet, amit át szerettünk volna adni.

Tömegközlekedés: hogyan menjen el minden életkedvünk pár perc alatt

by Krasznai Csongor | 2019. 11. 22. | Tömegközlekedés: hogyan menjen el minden életkedvünk pár perc alatt bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Mifolyikitt,Slider |

Oh, a tömegközlekedés… mennyi szép gondolat fogalmazódik meg egy egyszerű (vagy kevésbé egyszerű) emberben, ha erre gondol! Lassan hat éve nap mint nap élek a tömegközlekedés nyújtotta lehetőségekkel, ami nem kevés idő, mégis még mindig találkozom újabb meglepetésekkel. Olyanokkal, amelyek akár öt perc alatt olyannyira megbotránkoztatnak, hogy egész nap hatással lesznek rám. Az ember empatikus és megértő, az ember szeret, érez, átérez, néha pedig nem. Bárcsak azt mondhatnám, hogy változó az, amit most kijelentek, állítok, beszúrok ide, de sajnos nem. Saját belátásom szerint ezek a dolgok nem fognak, vagy nem tudnak megváltozni.

teljes cikk