A Charles Forsman azonos című képregényén alapuló sorozat teli van sötét humorral. Első epizódját 2017 októberében adta a Channel 4, igazán népszerű azután lett, hogy 2018 januárjában a Netflixes nemzetközi bemutatót is kipipálhattuk. Az egyenként 20-25 perces részekből álló két évadot egy délután alatt le lehet darálni.

A The End Of The F***ing World vígjáték-drámasorozat egy retróvilágban játszódik. Két kamasz történetét láthatjuk vicces, romantikus feldolgozásban.  A főhős a félárva, magát pszichopatának képzelő James, valamint az anyjának mindenben ellentmondó lázadó Alyssa. James klasszikus furagyerek, soha nem mosolyog, az apját is pofán vágná, mert idegesíti. Egy napon elhatározza, hogy ideje végre embert ölni, így talál rá Alyssára, aki úgy gondolja, hogy Jamessel kitörhet unalmas életéből. A szó legjobb értelmében fura szereplők szerethető, különc karakterek romantikus, emberi történetébe sodornak.

A második évad három hónapja jelent meg, jó pár évvel az első évad után járunk, azt hihetnénk, hogy ennyi idő elteltével benőtt a szereplők feje lágya, de ők ismét bajba és kalandokba keverednek, szembemennek a társadalmi elvárásokkal.

A színészi játék elbűvölő, nem lehet egyszerű bőven a húszas éveiket taposó „végre felnőttekként” 17 éves szertelen kamaszokat alakítani. Jessica Barden (Alyssa) és Alex Lawther (James) sikeresen lavíroznak a pszichopata srác és a furcsa lány közötti különleges kapcsolat útvesztőiben. A díszlet, a színek, a képek és a részletekre való odafigyelés teszik igazán szerethetővé az igazi brit akcentussal, direkt túlzó amerikai hangulattal hódító sorozatot, na meg persze a sztori. A címválasztás is tökéletes, hisz mikor is köszöntene be a világvége, ha nem a kamaszkorban?