Campus

Slider

Ezek a mai fiatalok…

by Joldes Xénia | 2020. 06. 19. | Ezek a mai fiatalok… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Egyéb,Slider |

Gondolatok egy generációs szakadékból

Mélységesen szégyelnünk kellene magunkat. Mert mi egész nap csak a telefont bújjuk. Mert nekünk minden a fenekünk alá van téve, mégis csak válogatunk és fintorgunk. Mert régebb más volt, jaj de még mennyire más volt. Mert régebb jobb volt. Mert „bezzeg az én időmben”. Bezzeg ti, szülők és nagyszülők, sokkal érettebbek, háziasabbak és életrevalóbbak voltatok. Ti egyebet sem csináltatok, csak napkeltétől napnyugtáig a ház körül serénykedtetek, főztetek, mostatok, takarítottatok. Ti még szombaton is iskolába jártatok. Ti szórakozásként a magyar klasszikusokat olvastátok, természetesen gyertyafénynél. Végül, de nem utolsósorban, ti egy olyan múltat idealizáltok, amiben a gyár fújása diktálta az élet menetét. Hadd áruljak el egy titkot: már nagyon elegünk van a fent említett és hasonló replikákból. Mert általánosítanak, mint ahogy írásomban eddig én is tettem, csak hogy demonstráljam, mennyire frusztráló tud lenni. És mert ezekkel a „generációs jeligékkel” folyamatosan azon vagytok, hogy megbuktassatok bennünket az „élet iskolájában”. Viszont, hogy ne ugyanazzal a technikával kritizáljalak benneteket, mint amivel minket szoktatok, beismerő vallomást teszek. Igen, sokszor órákon keresztül nem esik ki a kezünkből az okoskütyü. Nem, mi valóban nem éltünk egy vaskezű diktatúra nyomása alatt. És igen, ezért szerencsések vagyunk. Mi már egy szabadabb világba születtünk, amiért többek közt ti, szülők és nagyszülők is küzdöttetek. Ezért pedig hálával, köszönettel és tisztelettel tartozunk nektek. De miért van az, hogy mostanság már-már gyűlölitek a szabadságot? Mindent nyugati, liberális hóbortként könyveltek el, minket meg mimózalelkű penészvirágokként minősítetek, akik semmire sem jók. Abba viszont nem gondoltok bele, hogy nekünk sem annyira könnyű, mint amilyennek első ránézésre tűnik. A legegyszerűbb példa az internet globális elterjedése. Manapság  pár kattintással egy olyan digitális univerzumba csöppenünk, ahol nem csak a lehetőségek, hanem a veszélyek száma is végtelen. Az internetes zaklatás, az anonimitással való visszaélés, valamint az influenszerek és trendek gerjesztette folyamatos megfelelési, utánzási kényszer csak néhány példa a sok közül. Ugyanakkor ezek mind olyan jelenségek, problémák, amelyek pár évvel ezelőtt még nem is léteztek, és amelyek kezeléséhez vagy elkerüléséhez nem kaptunk használati útmutatót. Más időket élünk. Régebb az volt, most meg ez van. A generációk közti feszültség forrása is tulajdonképpen ebben az ellentétpárban rejlik. Lehet nevetségeseknek és jelentékteleneknek tűnnek a problémáink és a világról alkotott képünk. Mi igazából csak annyit szeretnénk, hogy „másságunk” miatt ne törjetek pálcát a fejünk fölött, mert nem vagyunk mi olyan rosszak, mint amilyennek beállítanak. Úgy, ahogy ti sem!

Vég(r)e

by Gebe Zoltán | | Vég(r)e bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Bezzeg...,Slider |

Az elmúlt évek legfurább szessziója előtt állunk. Hiába hittem az első három félév után, hogy már nem érhet meglepetés, a vírus közbeszólt. A távoktatás komoly nehézségeket okozott mindenkinek, sok tantárgynál kellett eltérni az eredeti tervtől. Rajtunk és a tanárokon is gyakran érezhető volt a tanácstalanság, hiszen erre a helyzetre tökéletes megoldás nincs. Nekem is hetekre volt szükségem az alkalmazkodáshoz.

Talán senkinek nem mondok újat azzal, hogy otthoni környezetben nem egyszerű az egyetemi dolgokra koncentrálni. A Zoomon tartott órák közben könnyen „eltévedhettünk” a net egyéb platformjain. Nem könnyű egész nap ugyanazt a képernyőt bámulni, jobban leszívta az energiámat, mint bármi más. A távoktatás időszakának tehát kevés pozitívuma volt, az egyik mindenképpen az, hogy nemsokára vége. Még szerencse, hogy a szesszió nekünk csak három-négy vizsgából fog állni, más szakokon durvább a helyzet. Az elmúlt időben néhány infós ismerősömmel beszéltem erről. Kiderült, hogy náluk sem csekélyebb a tanácstalanság, mint a mi karunkon. Van olyan tanáruk, aki nem várja el, hogy vizsga közben bekapcsolják a kamerát, más pedig egyszerre kettőt és képernyőmegosztást is kér. Elmondásuk szerint nem könnyű úgy jól teljesíteni, ha tudják, hogy figyelik őket (Big Brother feeling). Az orvosin is hasonló a helyzet, ott állítólag a feleltetés a leggyakoribb megoldás. Ezeken a szakokon egyébként sem lenne leányálom a vizsgaidőszak, de azt például elképzelni sem tudom, hogy a sportosoknál hogyan oldják meg. Néhány héttel ezelőtt többen is azzal biztattak, hogy az itthoni szesszió gyerekjáték lesz, mert észrevétlenül igénybe vehetünk bármilyen külső segítséget.

Már akkor sejtettem, hogy ez az elmélet túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Egyes feladatoknál ugyanis szinte teljesen mindegy, hogy a kanapén vagy a tanterem padjában ülve írja meg az ember. Erre az első parciálisom mutatott rá, ahol inkább a kreativitás számított, mint a tudás. Még most sem tudom eldönteni, hogy könnyebb lesz-e így a szesszió, mint máskor, de idén sem fogok éjjeleket készülni rá. Abban az egyben biztos vagyok, hogy ezt a félévet nehéz lesz kitörölni az emlékezetemből.

Nyelvtanulás másképp

by Belényesi Rebeka | | Nyelvtanulás másképp bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Ajánló,Slider |

A karantén jó lehetőség volt arra, hogy új dolgokat próbáljunk ki. Nekem az jutott eszembe, hogy nem is lenne rossz egy új nyelvel megismerkedni. Manapság nyelvet tanulni már ezerféle módon lehet, én pedig a szórakoztató változatot választottam: a sorozatnézést.

Amellett, hogy érdekes ebben a formában elsajátítani egy idegen nyelvet, teljesen bérmentes is, hiszen nem kell magántanárt fizetni. A legfontosabb, amikor valaki elkezd filmekből vagy sorozatokból nyelvet tanulni, hogy olyat válasszon, aminek a cselekménye érdekli, és le tudja kötni a figyelmét hosszabb időre. Én (éppen ezért) a spanyol nyelvtanulásomat a La Casa de Papel (Money Heist) című sorozattal kezdtem meg. (Most is úgy gondolom, a lehető legjobb döntés volt.) A spanyol sorozat 2017-ben került a képernyőkre, és mai napig hatalmas sikere van az egész világon. Egy nyolcfős társaság, talpig pirosban és maszkban betör a nemzeti pénzverdébe, hogy véghez vigye a történelem legnagyobb és legtökéletesebb rablását. A banda tagjai városok neveit viselik, hogy senki se ismerje fel őket. A Profesor irányításai szerint dolgoznak, ő a rablás ötletgazdája, megszállottja, és ő az, aki mindent kitervelt a siker érdekében, még a rendőrök lépéseit is kiszámította. A saját tökéletesített tervének kivitelezéshez viszont szüksége volt elszánt emberekre, akik bűnözői előélettel dicsekedhetnek.

Az akciósorozatot nem véletlenül kedvelik világszerte, izgalmas cselekménye képes teljesen beszippantani a nézőt. Velem is így történt, és ha őszinte akarok lenni, a sorozatban szereplő Profesor óráin figyeltem a legtöbbet ebben a félévben. Elsőként a puta madre, puta vida szitokszavakat jegyeztem meg, sőt néha azon kapom magam, hogy használom is őket, egy-egy feszültebb pillanatban. De ismerős már a helyzet, ugyanis régen is így történt ez: a játszótéren a román gyerekeknek mindenekelőtt a magyar káromkodásokat tanítottuk meg, és fordítva. Valamiért ezek vésődtek és vésődnek be mai napig is leginkább az emlékezetünkbe. Természetesen itt nem állt meg a tudomány, a számokat is megjegyeztem, és az olyan kulcsfontosságú szavakra is jól emlékszem, amelyek számtalanszor elhangzanak a szereplők szájából, mint például a medicina (gyógyszer), sangre (vér), atracos (rablás), negociación (tárgyalás), asesino (gyilkosság). Összegezve, a spanyol sorozatkészítők előtt kalapot emelek, mert fantasztikus sorozatokat készítettek, és hála nekik nem unatkoztam annyira a karantén alatt. Még a kijárási tilalom feloldása után is szívesen nézem őket, már csak azért is, mert sikerült néhány spanyol kifejezést megtanulnom. Igaz, a nyelvtant sorozatokból nem lehet elsajátítani, de aki elég elszánt, online kurzusokkal folytathatja a tanulást. Én kifejezetten szerettem, hogy a nemtanulás közben is tanultam.

Gracias amigo por leer mi artículo!

Na, ezt kukkold, babám!

by Böjte Beatrix | | Na, ezt kukkold, babám! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Étrend,Slider

Az unalom perceiben, amikor csak elbambulunk a semmibe, egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy a szomszéd tájéka több izgalmat rejt, mint az, ami éppen körülöttünk zajlik. Van, aki kukkolásnak nevezi, és van, aki évek óta műveli. Vannak, akik profibban, kameralencsével űzik ezt, az aranyfokozatos mesterek pedig távcsővel. Az egyszerű ember simán csak a szemére hagyatkozik. A legizgalmasabb egy tömbházdzsungelben, hogy rengeteg ablak van, ami számtalan izgalmas történetet mesél el a kíváncsi szemeknek. De vajon az én ablakom mit mond el rólam?

Azt, hogy én még itthon is mindig a tökéletes outfitre törekszem, és hogy a hajam is állandóan csodálatosan néz ki. A kékcsillagos pizsi naci délután négykor is kiemeli a szemem barnaságát, és megmutatja, hogy az öltözködésnél a kényelmet ötvözöm a legújabb trendekkel. Legalábbis merem remélni, hogy Álomországban a csillagminta a 2020-as divat egyik elengedhetetlen eleme. A kusza csomóba kötött hajam meg a lelkiállapotom vidám kócosságát, fürtös ingadozását és fonott frusztráltságát próbálja sugallni. Fontos ugyanis, hogy a külsőnk tükrözze a belső énünket is. Titkos vámpír mivoltomra az éjjeli fények és a nappali sötétítés utalhat, ám a fokhagymát szeretem, így az alvási rutinom felborulására más magyarázatot kell találni. Azt vallom, hogy a délutáni tea helyett a sörösüveggel mászkálni igenis jót tesz a léleknek. Jóga helyett is inkább ezt választom, ha lehet. De Isten és a szomszédok látják lelkemet, én próbálkozom az otthoni edzéssel is kisebb-nagyobb sikerrel. Az is kiderül, hogy eddig titkoltam a tánctudásom. Csípőm ringása, mozgásom kecsessége, a már-már erotikusba átmenő figuráim a szobám, a parkett és a szőnyeg az ördögévé tesznek. És igen, be kell vallanom, ezeket csak pár dolog miatt nem láthatta sűrűn ismerős-ismeretlen: az egyik a féltékenység, azt hiszem, ezt meg sem kell magyaráznom, lányok… cicaharc…, a másik pedig, hogy a hímek párzási rituáléként érezékelhetik, vagy akár szirének énekéhez hasonló állapotba is kerülhetnek tőle. Tisztes távolságból nézve senkire nem hat veszélyesen, így aki lesve kapja el a pillanatot, megmenekül, nem kell félnie. A koncertjeim nem tudom mennyire látványosak, itt sajnos kár, hogy csak kép van, hang nincs, mert változatos számokat szoktam olyan hangosan elénekelni, ahogy csak bírom. A szemfülesek észrevehették, hogy Ádám szerdánként, Bence szombaton és Csanád minden második hétfőn meglátogat. De ez nem is fontos. A lényeg, hogy sokat elmondhat rólam egy kis távoli megfigyelés, így aki úgy érzi, hogy valamit kifelejtettem, bátran jelezze.

Nyaralj itthon

by Helga Megyesi | | Nyaralj itthon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Mifolyikitt,Slider |

Ez az év számos nehézséggel állított szembe minket, már a kezdetekor úgy kellett élnünk az életünket, ahogy eddig még soha: korlátozva. A nyár beköszöntével sem mondhatjuk, hogy szabadok vagyunk, és folytathatunk mindent ott, ahol abbahagytunk. Már az is elég szomorú, hogy az idei kisebb-nagyobb fesztiválok dátuma átkerült a jövő évre, és a külföldön nyaralni vágyók is korlátok közé lesznek szorítva. Mi mégis a szerencsések közé sorolhatjuk magunkat, hiszen egy gyönyörű országban élünk, amit eddig talán éppen a külföldi utazások miatt nem fedeztünk fel. Most itt a lehetőség arra, hogy túrázzunk és várost nézzünk belföldön, akár családdal, baráti társasággal vagy kettesben. Íme öt hely, amit érdemes lesz meglátogatnod a nyáron.

Az egyik személyes kedvencem Vajdahunyad vára (Corvinus kastély), Románia leglátogatottabb nevezetessége. A középkori vár az egyik legimpozánsabb és leghíresebb turisztikai látványosság Erdélyben. A várkastélyról hátborzongató legendák is keringenek, például az egyik ilyen történet Vlad Țepeș személyéhez kapcsolódik. Sokan azt hiszik, hogy Hunyadi Mátyás itt börtönözte be a hírhedt vajdát és tizenöt évig tartotta fogva. Egy másik legenda szerint a lovagtermet nemcsak vendégfogadásra, hanem tárgyalásokra is használták. A tömlöcbe vezető nyílás fölött elhelyezett székre ültették az elítéltet, majd döntéshozatal után a rab több métert zuhant a tömlöcig. A jó hír az, hogy a vár május 15-e óta újra fogadja a látogatókat. Amennyiben ezt a helyszínt tűzted ki úticélnak, akkor ne felejtsd el bepakolni a diákigazolványod is, hiszen a tanulók kedvezményes áron juthatnak be a várba, mindössze 7 lejért, a felnőtteknek viszont 31 lejt kell fizetniük. Itt a fotózás vagy videózás plusz költségekkel járhat.

A következő helyszín Szinaja, Peleș-kastély, Románia egyik legfontosabb történelmi jellegű műemléke, egyedi stílusa, történelmi és művészeti értékei miatt. A kastély nem minden nap látogatható, hétfőn és kedden zárva van, ami pedig a belépést illeti: saját magad választhatod meg, hogy teljes vagy csak részleges túrát szeretnél a kastélyon belül. Igaz, ami igaz, a Prahova-völgyében elterülő Szinaja sem utolsó látvány, a Kárpátok gyöngyszemének is nevezik, nem csoda, rengeteg látnivalót találunk a városkánba, például a kaszinó épülete, a Foisor vadászház vagy a szinajai kolostor. Amennyiben nyáron látogatod meg a hegyi várost, mindenképp vigyél magaddal fejfedőt és naptejet, mivel rettentő meleg van ebben az időszakban, ha pedig a Bucsecs-hegységben található Szfinx vagy Babele alakzatok felé vennéd az irányt, nem árt felszerelkezned egy meleg pulcsival is.

Harmadik: Törcsvár (Bran kastély), az utolsó kastély a listán, amit ajánlok figyelmetekbe.
A közhiedelemmel ellentétben nem Vlad Țepeș birtokában állt, ő csupán egyszeri vendégként töltött itt pár napot, azonban a Drakula-kultusz meghatározó helyszínévé nőtte ki magát, talán alaptalanul is.

A városias környezetből kiszakadva megannyi természeti látványosságot találhatunk. Például a Radnai-havasokban. Itt található Románia legmagasabb zuhataga, a 80 méteres Lóhavasi-vízesés. A fárasztó szintemelkedésekből mintegy 500 métert megspórolhatunk sífelvonóval, amit nem érdemes kihagyni az elénk táruló látvány miatt, a felső állomástól a vízesésig pedig turistaösvény vezet. Itt ajánlott óvatosan lépkedni, főleg a vízeséshez közeledve, az itt-ott kitüremkedő sziklák miatt.

Szintén látványos helyszín a Dregán-völgye, aminek legismertebb látnivalója a Dregán víztározó vagy más néven Floroiu tó. A gát magassága 120 méter, nagyszerű kilátás nyílik róla a víztározóra és a környékre, amit érdemes bejárni. A környéken található az 1741 méteres Bocsásza-csúcs, valamint az Ördögmalom vízesés, azonban ezekhez nem vezet turistaösvény, nincsenek a közelben éttermek vagy boltok, ezért érdemes uzsonnát csomagolni az útra. Nyáron nagyon meleg van, emiatt oda kell figyelni arra is, hogy legyen nálunk elegendő ivóvíz, illetve óvakodjunk a sziklák alatt megbúvó viperáktól.

Kis listánkat kibővíthetjük még festői városokkal, például Brassó, Segesvár, Kézdivásárhely, Nagykároly vagy akár Temesvár. A lényeg, hogy bárhova is megyünk, érezzük jól magunkat, törjünk ki a bezártságból, és kiélvezzük a nyarat, ahogyan azt az előző években is tettük.

  1. Oldalak:
  3. 1
  4. ...
  5. 111
  6. 112
  7. 113
  8. 114
  9. 115
  10. 116
  11. 117
  12. ...
  13. 279